Átugrás a folyó fölött

Cél: energetizálás

Alakítsunk ki egy keskeny, könnyen átléphető „folyót” kötél segítségével! A folyó egyik partján sorakozzanak fel a résztvevők! Beszéljük meg, hogy mi legyen az a téma, amelyhez tartozó fogalmak elhangzásakor majd át kell ugraniuk a folyón! Pl. emlősök, ami azt jelenti, hogy ha a játékvezető egy emlős fajt nevez meg, akkor át kell ugraniuk a folyó fölött a túlpartra. Aki utoljára ugrik (egyértelműen lemarad), hibapontot kap. Az is hibapont, ha valaki olyan kor ugrik, amikor nem a meghatározott kategóriába tartozó fogalmat nevez meg a játékvezető.

(Kerettörténet: A folyóban piráják vannak, a part felé a szárazföld felől krokodilok közelednek.)

Példakép/Ki kezdte?

Cél: figyelem, önfegyelem erősítése.

A résztvevők körben állnak. Egy kijelölt kezdő játékos rámutat a körben álló bármely, nem szomszédos résztvevőre. Akire mutatott, újabb résztvevőre mutat a kezével, így tovább, míg mindenki mutat valakire és mindenkire mutat egy személy. Aki mutatott, fenntartja a kezét, hogy lássuk, ki az aki még nem került sorra. Akire a játékos mutat, az lesz a „példaképe”. A játékosok forduljanak a példaképük irányába, hogy jól lássák az arcát is. Ha szükséges, emiatt a helyüket is változtatják.

A játékosok feladata kettős:

1. 3 percig mozdulatlanul, alapállásban kell állni.
2. Ugyanakkor példaképük legapróbb mozdulatát, tevékenységét utánozniuk kell.

Várhatóan az apró rezdülések is felerősödnek és mindenki elismétli.

A gyakorlat előtt beszélgethetünk a példakép fogalmáról. Kinek van? Miben példa? Hogyan nyilvánul meg a példakép követése? Milyen érzés lehet példaképnek lenni?

Kerettörténet:

„Egy önuralom és figyelemfejlesztő gyakorlat következik. Most bemutathatjátok, hogy máris mennyire fegyelmezettek vagytok, mennyire igyekeztek fejlődni.  A gyakorlat során álljon mindenki mozdulatlan alapállásban 3 percig. Ez nagyon fontos, így fejleszthetjük a koncentrációt, az önuralmat.

Ugyanakkor az is fontos, hogy átérezzük, milyen példaképnek lenni, akire figyelnek, illetve milyen az, amikor a példaképedet követed.

Fontos, hogy senki ne mozogjon a gyakorlat során, de ha a példaképed mégis megmozdul vagy megszólal, azt észre kell venned és utánoznod kell!”

Feldolgozás kérdései:

• Mire figyeltél inkább: a mozdulatlanságra vagy a példaképed mozdulatainak utánzására?
• Ha végig haladt a csoportban egy mozdulat, az kitől indult? Miért indította? Volt-e szándékosság? Ha szándékosság volt: mi volt az oka?
• Okozott-e feszültséget a két szempontnak való egyidejű megfelelés?
• Miért csináltál egy-egy mozdulatot? Ki okozta a mozgást? Ki a hibás azért, ha a csoport nem tudott mozdulatlanul állni?

Vázlatrajz

Tanulásmódszertan gyakorlat a szöveg – ábra átalakítás gyakorlásához.

Cél: Írott szöveg átalakítása rajzzá (vázlatrajz), vázlatrajz értelmezése.

Minden résztvevő kap egy A/4 méretű lapot. Erre felülre írjanak egy tetszés szerinti bővített vagy összetett mondatot, ami lehet szokatlan, humoros is, de ne zagyvaság legyen. Hajtsa le mindenki a papír tetejét úgy, hogy az írás ne látszódjon. (Akár két hajtást is tehetnek.) Cseréljék ki egymás között a lapokat (adják oda annak, akinek szeretnék – hogy majd rajzban ábrázolja a mondatuk tartalmát)!

A kapott lap tetején lévő szöveget olvassák el magukban, és a lapra a szöveg alá rajzolják le úgy, hogy a következő (harmadik) játékos majd lehetőleg ki tudja találni az eredeti mondatot! A rajz lehet képregény szerű is, ha úgy látják jónak. Szöveg lehetőleg ne nagyon szerepeljen a rajzban, legfeljebb egy-két kulcsszó!

Adják tovább a lapot egy harmadik játékosnak, az eredeti mondatot lehajtva, hogy ne látszódjon, csak a rajz!. A harmadik játékos feladata, hogy a rajz alapján megpróbálja kitalálni, hogy mi volt az eredeti szöveg, és írja a rajz alá! Nem kell a szó szerinti mondatot kitalálni, jó lesz a tartalma is.

A játékvezető szedje össze a lapokat, a tanulók állják körbe a játékvezetőt! A játékvezető sorban mutatja a lapokon szereplő rajzokat (az írott szöveget letakarva), és megkéri a résztvevőket, hogy ők is értelmezzék, mi lehetett a kiinduló szöveg. A rajz készítője és a szövegek írója most ne beszéljen.

Majd nézzük meg, hogy a rajz értelmezője mit írt a rajzhoz, ezt hasonlítsuk a kiinduló szöveghez!

Tanulásmódszertani kapcsolat:

• Az írott tananyag tanulásában segít a képszerűség, az elképzelés, a képszerű ábrázolás (vázlatrajz), most ennek elkészítését gyakoroljuk.
• Az ábrák helyes értelmezése is segít.