Bejegyzés

Én vagyok a főnök

/in , , , , /by

A nap indítására, bemelegítésre és a tanulók átmozgatására is alkalmas játék, de akár tantárgyi tartalommal is megtölthető. Tanórák befejezésére is kiválóan alkalmas! (Nekünk inkább itt vált be – bár ezután a játék után néha lehetetlen befejezni a foglalkozást!)

Nagyon egyszerű, nagyon szeretik az osztályok (5-6. évfolyamon).

A játékvezető feltesz egy papírcsákót a fejére, vagy kezébe vesz egy tárgyat, ami egy főnök jelvénye lehet (pl. pálca, alma, palást… – de akár el is hagyható). Valamilyen jól utánozható mozdulatsort végez, miközben a zene ritmusára körbejár a teremben (pl. tapsol, dobbant a lábaival, döngeti a mellét, lóbálja a feje fölött a tárgyat, integet, stb.)

A tanulók utánozzák a főnököt, és mögé felsorakozva követik őt a teremben. A mozdulatokat váltogassuk, majd egy idő után adjuk át a papírcsákót ill. a tárgyat valamelyik tanulónak…

Tanács: a játék elkezdése előtt beszéljünk meg egy egyértelmű jelet, ami a játék lezárását jelenti. (Enélkül előforulhat, hogy a játékvezetőnek menekülnie kell, mert a tanulók nem fogják abba hagyni az utánzást.)

Foglalkozás zárására, tanóra befejezésére:

  • Egy-egy foglalkozást, tanórát lezárhatunk ezzel a játékkal is. A játékvezető először egyszerű mozdulatokat mutat utánzásra. Ezt követően olyanokat, amelyek pantomimszerűen utalnak az óra/foglalkozás témájára, tevékenységeire. A foglalkozáshoz kapcsolódó érzelmeket is megjelenítünk, majd egy-egy hangot, szót, kifejezést, mondatot, egyre inkább az óra témájához kapcsolódva. A beszédhez kapcsolhatunk órai értékelést, szándékok megfogalmazását is.

Változat: érzelmek kifejeződésének felismerését segítő gyakorlatként:

  • a játékvezető szemben áll a tanulókkal, akik szétszórtan, egymás arcát is látva helyezkednek el,
  • egyszerű mozdulatokat mutatunk a tanulók felé, amit utánoznak, a mozdulatokat egybefűzzük
  • egyszerű hangokat is adunk a mozdulatokhoz,
  • szavakat, mondatokat kapcsolunk a mozdulatokhoz,
  • különböző érzelmi állapotokat tükröző arckifejezést, gesztust is hozzá kapcsolunk a szavainkhoz, mozdulatainkhoz. Ha minden jól megy, innentől kezdve a gyerekek nem hagyják abba a játékot, mert ha a játékvezető azt mondja, hogy “Most már elég lesz!” – a tanulók ezt is utánozni fogják.

 

  • Ha két játékvezető (pedagógus) vezeti a játékot, az egyik lehet a nagyfőnök, aki különböző érzelmeket kifejező szavakat kiállt, melyeket a tanulók a másik játékvezetőt (kis főnököt) utánozva bemutatnak.

Az érzelmek listája segíthet. Lehet vegyesen, lehet egy-egy érzelemtípuson belül is választani (haladóknál).

Megbeszélés javasolt témái:

  • Mely tulajdonságokat volt nehéz eljátszani? Volt-e olyan szó, aminek a jelentésével nem nagyon voltak tisztában?
  • Mely jelzőket, érzelmeket játszhattuk volna el más mimikával, gesztusokkal?

 

 

TANTÁRGY: összes        IDŐ: 3-5 perc        ESZKÖZ: papírcsákó, zene

ELŐKÉSZÍTÉS: –      MIRE JÓ MÉG: különböző érzelmek jegyeinek megismerése, az érzlemekkel kapcsolatos szókincsfejlesztés

 

 

 

Cselekvésdominó

/in , , , , , /by

Különösen segíti az egymásra való odafigyelést. Előkészületeket igényel.
Elkészítünk cetlin annyi (vicces) cselekvést, ahány tanulónk van a csoportban. A cselekvések láncot alkotnak, az egyik feltétele a másiknak, egyik után következik a másik, egymást kiváltják.

Pl. Első cetlire: Mosolyogj és közben állj fél lábon! 2. cetlire: Ha valaki mosolygott és fél lábra állt, akkor Te menj oda a valakihez, és öleld meg! 3. Ha valaki odament valakihez és megölelte, akkor te kiabáld azt, hogy Hipp-hipp hurrá!!! 4. Ha valaki azt kiáltotta, hogy Hipp-hurrá, te guggolj le! 5. Ha valaki leguggolt, te vakard meg a fejed tetejét és hümmögj elgondolkodva! és így tovább…
A gyerekek feladata odafigyelni az előttük szereplő gyerekekre, és minél gyorsabban, pörgősebben végrehajtani a feladatokat.
A játék kezdetén osszuk ki a cetliket és álljunk körbe, hogy mindenki jól lássa egymást! Az eredeti lista legyen nálunk, hogy kövessük az eseményeket!

Változatlehetőségek:

  • Megfelelően kitalált feladatokkal nagyon sokféle kompetencia fejlesztésére lehetőséget nyújt.
  • Akár tantárgyi tartalommal is megtölthető.
  • Bogozd ki a csomót a cselekvésdominó utolsó szakaszában.

Kétszer is eljátszhatjuk egymás után, a szerepeket újra sorsolva.
Megbeszélés:
• mit fejlesztett a játék
• mi a feltétele, hogy a játék jól sikerüljön
• mi okozott nehézséget a csoport számára
• miben volt más még egyszer eljátszani

Közös mese

/in , , /by

A közös mesealkotásos gyakorlatok egy alap változata.

A tanulók körben ülnek és mondanak egy-egy kifejezést, melyet felírunk a táblára. Az első (jelentkező) tanuló feláll, a székek körül el kezd sétálni és közben egy akkor kitalált mesét kezd el mondani, amiben szerepel az a kifejezés, amelyet ő mondott. Amint a történetben elhangzik egy újabb előzetesen megadott kifejezés, az a tanuló aki azt a kifejezést megadta, feláll, beáll a kezdő tanuló mögé és folytatja a történetet úgy, ahogy ő szeretné. Mikor újabb megadott kifejezéshez ér, annak gazdája áll fel és folytatja a mesét. Addig megy ez így, míg minden kifejezés legalább egyszer el nem hangzik és minden tanuló részt nem vesz a mese alakításába.

Megjegyzések:

  • A tanulók vagy szabadon adnak meg egy-egy szót vagy kifejezést, vagy téma szerint kérjük tőlük.
  • Érzelmi fejlesztés során pl. a) felidézhetnek magukban egy olyan eseményt, ami valamiért nagyon erősen él bennük, különleges volt számukra és ezzel kapcsolatban keressenek egy cimkét (kulcsszót), b) egy-egy érzést nevezzenek meg.
  • Önismereti csoportnál megadhatjuk, hogy a kifejezés vagy szó valamiféleképpen kapcsolódjon magunkhoz, egy tulajdonságunkhoz, egy velünk kapcsolatos általában vagy pillanatnyilag fontos dologgal. Ez a kapcsolódás nem kell, hogy nyilvánvaló legyen, sőt… A végén mindenki beszélhet arról, hogy:
  • miképpen kapcsolódik az adott kifejezés hozzá (esetleg a többiek ki tudják-e találni, ha ismerik),
  • milyen élmény volt egy közös mese megalkotásában részt venni,
  • volt-e olyan rész, amikor ők teljesen másként alakították volna,
  • kialakult-e egy vázlatos irány amikor ők meséltek,
  • milyen érzés volt, amikor másként alakult a történet, mint ahogy várták.

Ha nem írjuk fel a táblára a választott kifejezéseket, hanem meg kell jegyezni, emlékezet fejlesztésére is jó. Ez esetben a játék elején gondoskodni kell arról, hogy valamilyen (mnemo-) technikával lehetőleg mindenki minden kifejezést megjegyezzen, mert különben a lánc megszakad, lesz aki nem fog mesélni.

Hasonló meseszövős változat a “Hullámzik a tenger” című játék, az kicsit élénkebb.

Amit fejleszt:

  • egymásra figyelés,
  • az érintés elfogadása,
  • verbális kreativitás,
  • érzelmek megnevezése, azonosítása, azok kapcsolása eseményhez,
  • nyelvi kommunikáció.

Megbeszélés néhány javasolt témája:

  • Mitől lesz jó, érdekes egy mese?
  • Mennyire volt nehéz folytatni?

Változatok:

  • Nincsenek megadott kifejezések, bárki folytathatja, de a játékvezető is kijelölheti a következő mesélőt.
  • Témát megadhatunk, de teljesen a csoportra is bízhatjuk.

További kiegészítés, szabályvariációk:

  • Kezdhetjük azzal a játékot, hogy előbb közösen kitaláljuk, hogy ki lesz a történet főszereplője, milyen nemű, korú stb.
  • Nem lehet ellentmondásba kerülni az előzőknek, az előzményeket figyelembe kell venni – ezáltal kényszerítjük a mesélőket, hogy jobban figyeljenek.
  • Igyekezni kell, hogy új elem kerüljön a szövegbe, mindenki tegyen hozzá egy új ötletet, ami előreviszi a történetet.
  • Minden ötletet elfogadunk, mert a cél az, hogy a gyerekek bátran megszólaljanak.
  • A játékvezető adhat közben támpontokat, kérdésekkel is segíthet ha szükséges, ha valakinek nincs ötlete. (pl. hozzá lehet fűzni a cselekményhez, lehet leíró rész, új szereplő, népmesei fordulat, ismétlés stb.
  • Ha esetleg a mese szövése közben túl hamar elpusztulna a választott főhős, csodás fordulattal újraéleszthetik.