Bejegyzés

Csapó Benő a PISA-mérés eredményeivel kapcsolatban

Csapó Benő oktatáskutató a legújabb PISA méréssel kapcsolatban:

“Sem a kiemelkedő teljesítményű tanulókat, sem pedig a lemaradókat nem tudja megfelelően kezelni a magyar iskolarendszer”

Ez a mondat is elhangzik a Csapó Benővel készült beszélgetés során.

Az oktatáskutató szerint a legutóbbi PISA-felmérés átlag alatti eredményéből az is kiderül, hogy a magyar iskolákban, egyes országhoz képest, aránytalanul sokan maradnak le.

Csapó Benő a Hír TV-nek azt mondta, nálunk sokkal kevesebb kiemelkedő teljesítményű diák van. Például Amerikával nagyjából egy szinten teljesítettünk matematikából, természettudományból, de ha azt nézzük meg, hogy hatos szinten, a legmagasabb teljesítményszinten hogyan teljesítenek a diákok, akkor Amerikában már sokkal magasabb arányban fordulnak elő a diákok.

Nagyjából ugyanez a helyzet a lemaradókkal is: aránytalanul sokan lemaradnak a fősodorból nálunk – mondta el Csapó Benő. (eduline.hu)

(A teljes beszélgetés megtekinthető itt.)

A legújabb PISA mérés

2017.11.21.

A ma publikált legújabb PISA-felmérés eredményei alapján már nem csak a matematika, a szövegértés és természettudomány területén sereghajtók a magyar diákok, hanem a kollaboratív problémamegoldásban is.

A világszerte több mint félmillió középiskolás bevonásával készült kompetencia-felmérésbe első alkalommal került be a diákok együttműködési képességét tesztelő modul. Kiderült, hogy a magyar diákok ebben is sereghajtók.

Mi magyarázhatja a gyenge eredményeket?

A gyenge eredmény egyik oka a tudásalapú magyar oktatás, ami nem a képességekre épít. Míg a magyar oktatás alapvetően tudásalapú és költők életrajzát, valamint történelmi dátumokat kérnek számon feleléskor, a PISA új modulja viszont olyan készségeket mér, ami a mai munkahelyeken fontos.

Az együttműködéssel megoldható problémamegoldásban elért gyenge teljesítmény azt mutatja, hogy a tantervi tudást a diákok nem tudják máshol, másfajta feladatoknál jól alkalmazni.

Az egyik legfontosabb munkavállalói képesség a problémamegoldás, az együttműködési készség

Nem túlzás, hogy egyre komplexebbé váló világunkban a 21. század egyik legfontosabb munkavállalói képessége a problémamegoldás lesz. Itthon először a multicégeknél jelent meg az igény a problémamegoldásban jártas munkavállalókra. Ma már azonban számos területen megkövetelik ezeket a készségeket a jelentkezőktől. Az ilyen készségekre utalnak az álláshirdetésekből jól ismert “csapatjátékos”, “gyors tanuló” és “jó szervező és kommunikátor” kifejezések.

Az érzelmi intelligencia fejlesztése ezért is lesz egyre fontosabb

Különböző felmérések bizonyították, hogy a sikeres életvitelt az érzelmi intelligencia jobban befolyásolja mint az értelmi intelligencia. Hatással van emberi kapcsolataink minőségére, a stresszel szembeni magatartásunkra és nem utolsósorban a munkahelyi eredményességre.

A honlapon bemutatott játékokat a PISA eredmények ismeretében még inkább fontosnak tartjuk.

A mérés eredményeiről kissé bővebben: eduline.hu