Bejegyzés

Elefánt és pálmafa

Hárman egyet (Elefánt és pálmafa)

A résztvevők körben állnak. Egyikük a kör közepén. A középen álló játékos valakire hirtelen rámutat és egy alakzatot nevez meg.

Read more

Kő-papír-olló és a szurkolótábor

Egyszerű és nagyszerű példája annak, hogy egy nagyon egyszerű játékban is több lehetőség van, mint gondolják. Nem csak a szerencséről és a győzelemről szól. A győzelemhez és vereséghez kapcsolódó érzelmek megéléséről és feldolgozásáról, és a játéknak ebben a változatában még az összetartozás érzéséről is.

Párokba osztjuk a résztvevőket, akiknek le kell játszaniuk egy kő-papír-olló játékot.

Kő-papír-olló alapjáték:

A játékosok párba állnak, a következőket mondják egyszerre, ritmusosan: “Kő, papír, olló.” Az utolsó szótag kimondásakor egyszerre mutatnak a következő kézjelek közül egyet, választásuk szerint bármelyiket:

Összezárt tenyér: kő.

Széttárt mutató és középső ujj: olló.

Nyitott tenyér: papír.

Ha ugyanazt a jelet mutatják, megismétlik a játékot addig, amíg nem mutatnak különbözőt. Különböző jel esetén valamelyikük veszíteni fog, a másik játékos pedig nyerni. A győzelem megállapítása a következők szerint történik:

A kő kicsorbítja az ollót: a kő nyer.

A papír betakarja a követ: a papír nyer.

Az olló elvágja a papírt: az olló nyer.

Szurkolótábor változat:

A vesztesnek a győztes mögé kell állnia (fogva a vállát), skandálnia a nevét, bátorítani, biztatni kell őt. A nyertes keres egy másik nyertest, akivel egy újabb kör kő-papír-ollót játszik. Itt is a vesztesnek és a követőinek be kell állnia a nyertes mögé, szurkolni neki, így a nyertesnek egyre nagyobb a szurkolótábora. Ez addig megy, amíg egy játékos nem marad, és mindenki az ő nevét skandálja.

Megjegyzések:

  • Amikor először játszatjuk egy csoportban, akkor is érdemes elmagyarázni az alapjátékot is. Hátha van aki nem ismeri vagy bizonytalan benne és nem fog szólni, hogy ő nem tudja.
  • A játékot csoportalakításra is használhatjuk. Addig folytassa egy-egy tanuló a küzdelmet, míg a kívánt csoportlétszámnak megfelelő szurkolója nem lesz.

A játék hatása:

  • A győzelem-vereség megélése, megtapasztalása, feldolgozása
  • Összetartozás érzés erősítése.
  • Egymás biztatásának átélése (a biztató és a biztatott szemszögéből).

Megbeszélés:

  • a hatások tudatosítása.

Eszközigény: – Időtartam: 1-4 perc. Életkor: 6-14.

Királyfi, királylány, sárkány

A kő-papír-olló játékhoz hasonló.

Sárkány elrabolja a királylányt (tűzokádás eljátszása, háááá… hangoztatása)
Királyfi megöli a sárkányt (karddal suhintás eljátszása, dzsí-dzsá kiáltás)
Királylány elcsábítja a királyfit (táncikál, énekel: trallala)

Read more

Rabszolgás

Mindenki találjon ki magának egy titkos nevet! Ezt mindenki írja fel egy kis cédulára, melynek másik oldalára a valódi nevét írja fel. Olyan nevet érdemes választani, amiről a többiek nem fogják azonnal kitalálni, hogy melyik játékos neve.

A játékvezető összeszedi a cédulákat, majd véletlenszerű sorrendben felolvassa a rabszolga neveket. A játékosok minél több nevet megjegyeznek, hogy aztán találgatni tudjanak, hogy melyik névhez ki tartozik.

A játékosok körben állnak vagy ülnek.

Egy kiválasztott kezdi a szólítást. Kiválasztja pl. Annát az ellenfél csapatából és megkérdezi: “Anna, te vagy a Papucs?” A kérdésre az igazat kell válaszolni. Ha nem talált, akkor ez a játékos következik. Ha talált akkor a játékos (akinek a nevét kitalálták) rabszolga lesz, méghozzá a kitalálójának a rabszolgája, és odamegy mögé. A kitaláló ekkor még egyet tippelhet.

Ha olyan játékost sikerült kitalálni, akinek már vannak rabszolgái, a rabszolgák nevét is fel kell sorolni.

A játék addig tart, amíg:

a) el nem fogynak a szabad emberek

b) két csapatban játszva: amíg az ellenfél minden szabad embere a rabszolgáival együtt el nem fogy (rabszolgák lesznek a győztes csapat rabszolgatartóinál).

A rabszolgák segíthetik gazdájukat (a gazda kérésére), így ők is aktív játékosok maradnak, de az ő hangos találgatásuk nem számít szólításnak.

Létszám: 6-30 fő.

Időtartam: min. 10 perc (létszámfüggő)

Változatok, magyarázat:

  • A játékvezető ellenőrizheti, hogy mindenki igazat mond és bevallja, ha kitalálják a nevét.
  • Játszhatjuk egyéni játékként, de két csapatban is. Egyéni játékként mindenki magának próbálja megszerezni a lehető legtöbb rabszolgát. Két csapatban játszva a csapatok egymással szemben helyezkednek el. Játszhatjuk úgy, hogy csapaton belül ismerik egymás rabszolganevét, de úgy is, hogy csapaton belül sem lehet megbeszélni.
  • Nagyobb létszám esetén a nevek felolvasását a játék elején többször is meg lehet ismételni,  hogy a játékosok minél többet megjegyezzenek (de nem cél, hogy mindenki mindet biztosan tudja).
  • Lehetséges egyes csoportokban az is, hogy a neveket felírjuk a táblára (különösen a vizuális típusú tanulók miatt).
  • A nevekkel kapcsolatban különböző megkötéseket tehetünk: pl. csak magyar szó, valamilyen témakörhöz vagy tananyaghoz kapcsolódó szó vagy kifejezés, egy szó vagy egy kifejezés, idegen nyelv tanulásához meghatározott szókészletből választás stb.
  • Lehet tematikus nevet keresni: pl. egy velünk kapcsolatos tulajdonságot, vágyat, érzést, eseményt, jellemzőt, félelmet stb. Erről a játék után beszélgethetünk: megkérdezhetjük a többieket, hogy szerintük hogyan kapcsolódik a név a játékoshoz, meghallgathatjuk a játékost, hogy miért azt a nevet választotta.
  • Érzelmek megnevezésének tanulásakor lehetnek a nevek az egyes érzelmek megnevezései.
  • A csapatok közös megegyezésével lehet “felolvasást” kérni, ha már nem jut eszükbe több név. Általában nem születik megegyezés. Nagyon fontos, milyen nevet választ az ember. Olyat kell ami könnyen feledésbe merül, vagy képtelenség megjegyezni. A jó név megtalálásához kreativitás is szükséges.Megbeszélés:
    • mit jelent rabszolgának lenni
    • hogy érezted magad játék közben
    • mi a véleményed a saját rabszolga nevedről?
  • Tantárgyakhoz kapcsolva: témakörhöz szorosan vagy lazán kapcsolódó kifejezésekkel játszva.

Megjegyzések:

  • Mindig jó hangulattal, izgalommal játszották a gyerekek a csoportban.
  • Legalább 20 perc a játék idő, bár csoportlétszámtól függ.
  • Érdemes legalább 6-8 főnél nagyobb csoportban játszani, akár egy 30 fős osztály számára is jó lehet.

Néhány kérdés a megbeszéléshez:

  • Mely tulajdonságokat, képességeket fejleszti a játék? Kinek mi okozott nehézséget, problémát, kellemetlen vagy kellemes érzést a játék során.
  • Milyen kapcsolatunk van a választott rabszolganevünkkel?
  • Hogyan érezted magad a játék közben? Mely érzéseket fedezted fel magadon és társaidon? Milyen jelekből következtettél valakinek az érzéseire?
  • Beszélgethetünk a rabszolgaságról, a szabadságról. Vannak-e ma rabszolgák? Érezzük-e magunkat valamilyen helyzetben rabszolgának?

Egy játékról készült videó: