Bejegyzés

Kard és pajzs

/0 Hozzászólások/in , /by
Read more

Evolúció

/in , , , , , /by

A szerencsén múló győztes-vesztes játék, a kő-papír-olló módszerrel, melyben az evolúciót is modellezzük.

  • Kezdetben mindenki az evolúció legalján vegetál, mindenki amőba. A sok-sok amőba úszkál és mondogatja: amőba, amőba, amőba…
  • Ha két amőba találkozik, játszanak egy kő-papír-ollót, a nyertes továbbfejlődik, tojás lesz. A tojás mondogatja: tojás, tojás, tojás…
  • Ha két tojás találkozik, megint játszanak egy kő-papír-ollót. A nyertes sas lesz, a vesztes visszafejlődik amőbává. A sas szárnyal és mondogatja: sas, sas, sas…
  • Ha két sas találkozik a jobbik superman lehet, és megnyeri a játékot a másik ismét tojás lesz.

A játéknak akkor van vége, ha csak egy-egy amőba, tojás, sas maradt.

Környezetismeret, biológia órákon bemelegítő játékként is használható a közvetlen tantárgyi kapcsolódás miatt.

Megbeszélés javasolt témái:

  • A győztes-vesztes szerepek és a hozzá kapcsolódó érzelmek
  • A szerencse szerepe az előrehaladásban, magasabb szint elérésében
  • Melyik szint élőlényeinek jobb a helyzete? Boldogabb-e az élete annak, aki magasabb szinten áll?

Az esőerdő hangjai

/in , , , /by

A játékosok körben állnak. A játékvezető egy-egy hangot kiadó mozdulatot kezd, amit a mellette álló tanuló átvesz (ő is azt a mozdulatot végzi), majd sorban egymás után mindenki elkezdi utánozni a mozgást. Fontos, hogy egy-egy játékos csak akkor kezdje, ha az előtte álló már végzi a mozdulatot. Ha a körben végig ment a játékvezetőig a mozdulat, a játékvezető egy másik mozdulatba kezd. Ez is láncban végig halad, azaz sorra átváltanak a játékosok erre a mozdulatra.

A mozdulatok sorban: tenyerek összedörzsölése, csettintgetés, combcsapkodás, lábdobogás – majd visszafelé – combcsapkodás, csettintgetés, tenyerek összedörzsölése. (Ezek helyett a játékvezető kitalálhat más, fokozatosan erősödő és gyengülő zajkeltő mozdulatokat is.

Ha jól csinálja a csoport, akkor a zaj fokozatosan hangosodik, majd fokozatosan elhalkul, mint egy kezdődő és fokozódó, majd elcsendesülő zápor.

Lehetséges megbeszélés témák:

  • Ha nem közöljük előre első alkalommal, hogy esőt szeretnénk utánozni, ki lehet találtatni, hogy a természetben milyen hasonló erősödő és elhalkuló jelenségeket figyelhetünk meg.
  • Mit fejleszt?
  • Milyen más zajkeltő, fokozatosan hangosodó mozdulatokat tudnának még kitalálni? (Kreativitás)
  • Beszélgetés az esőről: jó vagy rossza dolog az eső. Viszonylagosság, relativitás, különböző nézőpontok.

 

Tapsritmus

/in , , , /by

A játékvezető a tanulókkal szemben helyezkedik el. Ha egyet tapsol (ez a tá), a gyerekek egyszerre kettőt tapsolnak ti-ti ritmusban. Ha játékvezető kettőt tapsol (ti-ti), a többiek egy tapssal (tá) válaszolnak. A játékvezető kiszámíthatatlanul tapsol egyet vagy kettőt.

Variáció:

  • Taps helyett vagy mellett padra/combra ütéssel. Combra, ha körben ülünk, padra frontális tantermi elrendezésben. Ha padra ütünk, megszabhatjuk, hogy ne teljes tenyérrel, hanem csak ujjakkal.
  • A taps és a padra/combra ütés variálásával (a taps és padra ütés váltogatása a játékvezetőt követve).
  • A taps és a padra/combra ütés keresztezett módon (ha a játékvezető tapsol, a játékosok a combjukra ütéssel válaszolnak)
  • Különböző hangerővel, a hangerőre is figyelve.
  • Bármilyen hangadással (beszédhang, zörej stb.)

Bemelegítés, koncentráció fokozása mellett felfrissülés céljából is alkalmazható.

Megbeszélés javasolt témája, kérdések:

  • A ritmikus mozgás feszültségoldó hatása (más ritmikus mozgások is). Kapcsolat a zene feszültségoldó hatásával. Ösztönös ritmikus mozgások. Milyen ritmikus feszültségoldó tevékenységeket ismerünk?A zenei ritmus hatása.
  • Ki szereti hallgatni a valamiféleképpen szabályos ritmusosan ismétlődő hangokat? Milyen hatással vannak érzelmeinkre? Ki az, aki észrevette már magán, hogy önkéntelenül is ritmikusan dobol az ujjaival vagy a lábával?  Milyen helyzetekben fordul elő?

Hullám játék

/in , , , , , /by

A játékosok körben ülnek, egymáshoz közel. Egy játékos középen áll, ő a “kapitány”, aki vezényel.

  • Ha azt kiáltja: “Hullám balról!”, akkor mindenki egy székkel jobbra ül. (A hullám jobbra löki a hajósokat.)
  • Ha azt kiáltja ” Hullám jobbról!”, akkor mindenki egy székkel balra ül.
  • Ha azt mondja, “Dagály”, akkor mindenkinek fel kell ugrania majd vissza kell ülnie a székre. (A hajós felugrik, hogy ne lepje el az emelkedő víz.)
  • Ha azt mondja: “Apály”, akkor mindenkinek fel kell állnia és új helyet kell keresnie, ami nem lehet a szomszéd szék. (Ilyenkor lehet elhagyni a hajót és egy másikra szállni.) Apály esetén a kapitány (középső játékos) is gyorsan leülhet egy üres székre, és akinek nem lesz széke, az lesz az új kapitány.

Az utasítások gyorsan, egymás után hangozzanak el, tetszés szerinti, váratlan sorrendben.

A próbajátékok során tisztázzuk, hogy a jobbról érkező hullám balra sodorja a játékosokat (hajókat), a balról érkező jobbra, a dagály pedig minden hajót (játékost) megemel stb.

 

Megbeszélés javasolt témái:

  • a játék által kiváltott, átélt érzelmek
  • a játék közbeni szerepek: a kapitány mint parancsosztó, utasító és a többi játékos mint parancs végrehajtó. Visszaélés a hatalommal – ha esetleg a kapitány jól megugráltatja a játékosokat.

Tapasztalatok:

3. évfolyamosokkal:

  • Problémát jelent, hogy a szemben ülő társának ellenkezőleg van a jobb és bal keze, ezért nem érti, hogy akkor hogy lehet mindenkinek egy székkel balra ülnie. Ennek lehetséges módjáról csak lassú és többszöri próba esetén lehet meggyőzni a tanulókat.
  • Amikor már belejönnek a játékba, akkor is komoly probléma a hirtelen irányváltás.
  • Az apályhoz  és dagályhoz tartozó mozgások  érthetőek számukra.

5-8. évfolyammal:

  • Szívesen játsszák, számukra könnyű. Előbb-utóbb minden csoportban rájön valaki, aki jól megugráltatja a többieket.

 

Haaaaaa

/in /by

Bemelegítő, légzőgyakorlat.

  • Kiinduló helyzet: alapállás. A résztvevők lazán, karjukat és fejüket lógatva állnak.
  • Jelre, egyszerre, lassan mély belégzést végeznek az orrukon át, miközben kiegyenesítik törzsüket, felemelik karjukat.
  • Egy-két másodpercig légzésszünetet tartanak, majd
  • előre hajolnak és karjukat leeresztve erőteljes kilégzést végeznek, miközben szájukon át suttogó “Haaaa” hangot hallatnak. (A gége nem rezeg.)
  • Ezután lassan ismét felegyenesednek és felemelik a karjukat, majd
  • karjuk leeresztése közben lassú kilégzést végeznek.
  • A gyakorlatot nyitott ablaknál, négyszer-ötször megismételjük.

A gyakorlat felfrissít, oxigénnel telít, segíti a koncentrációt, oldja a feszültséget.

 

 

Gumiember

/in /by

A tanulók párokat alakítanak. A pár egyik tagja a gumiember, a másik, aki felfújja. A gumiember számára ez a játék feszítő-lazító gyakorlat, társának légzőgyakorlat. A gumiember a székén összegörnyedve vagy más ellazult módon ül. Társa először felpumpálja a gumiembert (hangos be- és kilégzésekkel), amíg tele nem lesz levegővel, vagyis meg nem feszül minden porcikája, majd „kihúzza a dugót”. A dugó nagyon kicsi, lassan áramlik kifelé a levegő. Ahogy fogy a levegő, a gumiemberek fokozatosan elernyednek, s végül visszarogyik a székre. Fontos a lassúság, a folyamat koncentrált követése. A játék párcserével folytatódik.

Jó, ha előtte kinyitjuk az ablakot.

Megbeszélés:

  • Mire szolgálhat ez a gyakorlat? (Feszülés-ellazulás, felfrissülés, egymásra figyelés…)
  • Tanulásmódszertan foglalkozáson: miért fontos a szellőztetés, a légzőgyakorlatok? Milyen kapcsolat van az elfáradás és az oxigénhiány között. Milyen szerepe van a feszítő-lazító gyakorlatoknak?

Bármely tanítási óra elején (vagy közben) ráhangolásként, feszültségoldásként.

Az egész világ így csinálja

/in , , , , , , , , , , /by

Fejlesztő hatás: A nem verbális kifejezőkészség fejlesztése

Csoportvezetői gyakorlat: nem igényel különösebb csoportvezetői gyakorlatot

Idői keretek: 20-30 perc

Eszközigény: nincs

A játék leírása: A játékosok körben ülnek. Egy játékos kimegy. A többiek megegyeznek egy határozó szóban, például, okosan, türelmesen, türelmetlenül, méltóságteljesen stb. A feladat az, hogy amikor a játékos bejön kitalálja az adott határozó szót. Olyan cselekvésre vonatkozó kérdéseket tehet fel, ami arra vonatkozik, hogy hogyan csinálja az adott dolgot az egész világ. Például: Hogyan mos autót az egész világ? Hogyan reggelizik az egész világ? Stb. A csoportból mindig mást kérdezhet, és akit kérdez, annak az a feladata, hogy gesztusokkal, mimikával, eljátssza az adott kérdésre a választ, úgy, hogy az a kitalálandó határozószónak megfeleljen, például méltóságteljesen mosson autót, reggelizzen, stb. Akinél a kitaláló rájön a határozószóra, az megy ki a következő körben.

Egyéb megjegyzések: Általában nagyon vidám játék, nagy nevetések szokták kísérni.

Forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/gyakorlatok_jtkok_gyjtemnye.html