Bejegyzés

A számok nem hazudnak

/0 Hozzászólások/in , , , , , /by

A csoport tagjai félkör v. patkó alakban állnak (vagy ülnek). A résztvevők sorban (az egyik irányban kapnak egy számot, 1-től egyesével növekvő sorrendben. Az első lesz az 1-es, a második a 2-es stb.

Az első helyen álló játékos valamelyik társa számát kiálltja, pl. „Hármas!”. A szólított (Hármas) azonnal bekiabál egy másik számot, pl. „Nyolcas!”. Read more

A család mániája (A játszma szabálya)

/0 Hozzászólások/in , , , , , , , , , , /by

Egyéb néven vagy játékváltozatokként: A játszma szabálya, Mániás család, Pszichológus játék

Egyvalaki kimegy a teremből. A bent maradók megegyeznek valamilyen szabályban a
kérdező feladata ennek kitalálása. A kérdező mindenkinek feltesz egy kérdést, s a kapott válaszok alapján próbálja megfejteni az adott játék szabályát. Például Read more

Újság-állat

/in , , , , , /by

A játékvezető felhívja a csoportok figyelmét arra, hogy a munka során a csoporttagok nem beszélhetnek egymással, nem írhatnak egymásnak utasításokat, és nem is mutogathatják el, milyen ötletük van. A tanulókat négy fős csoportokra osztjuk. Minden csoport kap egy egész újságlapot.  A feladatuk az, hogy az újságlapot körbeadva tépés-technikával alakítsanak ki egy állatot. Javítani csak addig lehet, amíg a papírból van, mert új lapot nem kaphatnak. Egyikük elkezdi kialakítani a figurát, majd viszonylag hamar tovább kell, hogy adja annak a társának, aki az asztalra koppantással jelzi, hogy folytatni szeretné a munkát. Fontos, hogy mindenki sorra kerüljön egyszer, mielőtt valaki másodszorra is kérné a lapot.

A módszer célja, hogy a tanulók megtapasztalják, hogyan gazdagíthatják a csoport munkáját saját ötleteikkel, és hogyan fejleszthetik tovább társaik ötleteit a közös munka sikerének érdekében,

Módosítás:

  • Nem hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy az újságlapot adják körbe, nem adjuk meg, hogy milyen módon dolgozzanak. A fő szabályt kell betartani: nem beszélhetnek, nem írhatnak, nem mutogathatják el, hogy milyen állatot akarnak készíteni. Oldják meg a feladatot saját belátásuk szerint. Érdekes megoldások, változatos munkamódszerek születnek. Lehetnek csapatok, ahol egy vezető átveszi az irányítást, máshol küzdelem folytatnak azért, hogy mindenki a saját állatát elkészítse. Nálunk az is előfordult, hogy apró fecnikre tépték a lapot és abból mozaikszerű állatot raktak össze. A szabálynak ez is megfelelt.
  • Így alkalmas arra, hogy a tanulók a csoporton belüli szerepeket, konfliktusokat megtapasztalják, lehetőséget kapnak az önérvényesítésre, a nagyobb kreativitásra.

 

Szempontok, melyekről a reflexió során beszélhetünk:

  • Milyen állatra gondoltak az első játékosok?
  • Mikor lett egyértelmű, hogy az az állat készül, amit végül elkészítettek?
  • Kitől származik az ötlet?
  • Milyen gyorsan jöttek rá a csoporttagok, hogy ez az állat készül?
  • Volt-e valaki, aki a saját ötletét mindenáron keresztül akarta vinni?
  • Hogyan élték meg, ha valaki nem tudta / nem akarta elfogadni, mit készít a csoport? (saját és mások érzelmeinek felismerése)
  • Érzékelhetők voltak-e „hatalmi harcok”? (befolyásolás, érzelmek kezelése)
  • Van-e valami hiányérzeted, elégedetlen vagy-e vagy sikeresnek, büszkének, elégedettnek érzed-e magad?

 

TANTÁRGY: összes        IDŐ: 5 perc+reflexió      ESZKÖZ: egy újságlap/csoport    MUNKAFORMA: csoportmunka (4-5 fő) ELŐKÉSZÍTÉS: –

 

 

Az esőerdő hangjai

/in , , , /by

A játékosok körben állnak. A játékvezető egy-egy hangot kiadó mozdulatot kezd, amit a mellette álló tanuló átvesz (ő is azt a mozdulatot végzi), majd sorban egymás után mindenki elkezdi utánozni a mozgást. Fontos, hogy egy-egy játékos csak akkor kezdje, ha az előtte álló már végzi a mozdulatot. Ha a körben végig ment a játékvezetőig a mozdulat, a játékvezető egy másik mozdulatba kezd. Ez is láncban végig halad, azaz sorra átváltanak a játékosok erre a mozdulatra.

A mozdulatok sorban: tenyerek összedörzsölése, csettintgetés, combcsapkodás, lábdobogás – majd visszafelé – combcsapkodás, csettintgetés, tenyerek összedörzsölése. (Ezek helyett a játékvezető kitalálhat más, fokozatosan erősödő és gyengülő zajkeltő mozdulatokat is.

Ha jól csinálja a csoport, akkor a zaj fokozatosan hangosodik, majd fokozatosan elhalkul, mint egy kezdődő és fokozódó, majd elcsendesülő zápor.

Lehetséges megbeszélés témák:

  • Ha nem közöljük előre első alkalommal, hogy esőt szeretnénk utánozni, ki lehet találtatni, hogy a természetben milyen hasonló erősödő és elhalkuló jelenségeket figyelhetünk meg.
  • Mit fejleszt?
  • Milyen más zajkeltő, fokozatosan hangosodó mozdulatokat tudnának még kitalálni? (Kreativitás)
  • Beszélgetés az esőről: jó vagy rossza dolog az eső. Viszonylagosság, relativitás, különböző nézőpontok.

 

Az egész világ így csinálja

/in , , , , , , , , , , /by

Fejlesztő hatás: A nem verbális kifejezőkészség fejlesztése

Csoportvezetői gyakorlat: nem igényel különösebb csoportvezetői gyakorlatot

Idői keretek: 20-30 perc

Eszközigény: nincs

A játék leírása: A játékosok körben ülnek. Egy játékos kimegy. A többiek megegyeznek egy határozó szóban, például, okosan, türelmesen, türelmetlenül, méltóságteljesen stb. A feladat az, hogy amikor a játékos bejön kitalálja az adott határozó szót. Olyan cselekvésre vonatkozó kérdéseket tehet fel, ami arra vonatkozik, hogy hogyan csinálja az adott dolgot az egész világ. Például: Hogyan mos autót az egész világ? Hogyan reggelizik az egész világ? Stb. A csoportból mindig mást kérdezhet, és akit kérdez, annak az a feladata, hogy gesztusokkal, mimikával, eljátssza az adott kérdésre a választ, úgy, hogy az a kitalálandó határozószónak megfeleljen, például méltóságteljesen mosson autót, reggelizzen, stb. Akinél a kitaláló rájön a határozószóra, az megy ki a következő körben.

Egyéb megjegyzések: Általában nagyon vidám játék, nagy nevetések szokták kísérni.

Forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/gyakorlatok_jtkok_gyjtemnye.html 

 

Idegsejtek

/in , /by

Az idegrendszer működését modellező játék sokféle képességet, készséget is fejleszt, rendkívül kedvelik tanítványaink.

Kell hozzá egy pénzérme, minimum 5-5 fős csapatok, és egy játékvezető, valamint két könnyen elmozdítható tárgy.

A csapatok két párhuzamos oszlopban helyezkednek el úgy, hogy az első játékosok szemben állnak a játékvezetővel, a többiek háttal úgy, hogy a másik csapatot sem látják. A két oszlop jelképez két idegsejt hálózatot, melyek továbbítanak egy-egy ingert az érzékszervtől a végrehajtó szervig.  Mi is ez az inger? Hát az, ha a játékvezető feldobja a pénzérmét, és ha az leesés után fejet mutat. Erre az első játékos  megszorítja a mögötte lévő kezét, ő pedig az őmögötte állóét, és amikor ez az inger az utolsóhoz ér, ő elszalad (elugrik) a könnyen elmozdítható tárgyhoz, és visszahozza vagy csak felemeli (megegyezés szerint). Ha írást dob a játékvezető, akkor persze nem történik semmi, de azért mókás dolgok sülhetnek ki abból, ha az inger mégis végigmegy, az egyik csapat szalad, de nincs miért. Az a csapat győz, amelyik többször helyesen visszahozza a tárgyat.

Az inger továbbításakor beszélni nem szabad.

A mi változatunk:

  • Az  utolsó játékosok ülnek, a játékvezetőnek háttal. Ez a két játékos egy iskolai padra, egymás mellé helyezi azt a könyökét, amelyik szabadon van (vagyis nem azt, amelyiken az inger érkezik).  Ha az inger megérkezik, akkor nem kell felállniuk, hanem azonnal le kell csapniuk a padra a tenyerükkel. Aki hamarabb csap és tényleg fejet dobott a játékvezető, nyer egy pontot.
  • Mivel igen hamar elkezdik egymást hibáztatni a játékosok a hibás ingerküldés miatt (különösen a kezdő játékost), ezért minden pont után cseréljük a helyeket. Az első játékos eggyel tovább halad, az utolsó (a csapó) előre kerül az első helyre. Addig tart egy mérkőzés, amíg az egyik csapatból ismét az eredeti első kerül előre.
  • Ha már jól megy egymásnak háttal a játék, meg szoktunk fordulni, úgy hogy lássák egymást a csapatok. Ilyenkor automatikusan trükközni, cselezni kezdenek a tanulók. Mindenki láthatja, hogy a kézszorítás indul-e, sokszor nem is adják tovább, hanem az utolsók azonnal csapnak az asztalra. Igen ám, de gyakran fölöslegesen! Ilyenkor kezdenek el maguktól taktikázni a csapatok: megpróbálják megtéveszteni az ellenfelet. A taktika megbeszélésére időnként lehetőséget adunk.

Javasolt megbeszélési témák:

  • győzelem-vereség által kiváltott érzések,
  • egymásrautaltság,
  • taktikák, cselek, stratégiák, megtévesztés

Ház, fa, kutya

/in , , /by

A csoport tagjai párokban helyezkednek el. A párok egymással szemben ülnek, térdük összeér. Térdükön alátét, azon egy A/4-es lap. A pár mindkét tagja egyszerre fog egy tollat.

A csoportvezető kérésére a pár mindkét tagja behunyja a szemét (vagy bekötjük nekik).

Képzeljenek el egy tetszés szerinti tájat, benne házzal, a ház mellett egy fával, mellette egy kutyával. Engedjék szabadon a képzeletüket. Kb. 1 perc csendes belső képalkotás után (lehet halk zenével, relaxációval, esetleg hosszabb ideig is) a csoportvezető arra kéri a párokat, hogy teljesen némán, egyszerre közösen rajzoljanak egy képet, amin a ház, a fa és a kutya van. Amikor minden pár elkészült, kinyithatják a szemüket (levehetik a kötést). Nézzék meg az alkotásaikat, mutassák be.

Változat:

  • bármely aktuális téma (pl. érzelmekkel, együttműködéssel vagy amiről a foglalkozáson szó lesz, amiről tanulnak stb.) vagy teljesen szabadon, meghatározott téma nélkül. (Ebben az esetben sem szabad megbeszélniük a pároknak, hogy mit és hogyan rajzoljanak.)

A csoportvezető arra kéri a résztvevőket, hogy mindenki hunyja be a szemét (jobb, ha bekötjük) és képzeljen el egy tetszés szerinti tájat, benne egy házzal, a ház mellett egy fával, mellette kutyával. Engedjük szabadon képzeletünket. Kb 2-3 perc múlva a csoportvezető arra kéri a párokat, hogy szavak nélkül teljes csendben rajzoljanak, a filctollat együtt fogva egy képet, amin van egy ház, egy fa és egy kutya. Amikor minden pár elkészült a feladattal a szemüket kinyithatják (leveszik róla a kötést) és a képeket közszemlére tesszük. A párok beszámolnak érzéseikről, tapasztalataikról, elemzik a produktumot és közösen megbeszélik, milyen élményeket szereztek a non-verbális kommunikációval, az empátiával, egymás befolyásolásával kapcsolatban.

 

 

Általában nagyon oldott hangulatú játék, nagy nevetések kísérik a kész rajzokat, így nehezebb feladatok után feszültségoldónak is alkalmas.

Fejlesztő hatás: A gyakorlat egyrészt alkalmas a non-verbális kommunikáció és az empátia gyakorlására, másrészt arra, hogy csoporttagok átéljék a társas hatékonyságukat és azt, hogy mennyire fontos számukra mások irányítása, s a személyes befolyásolás tényezőiről élményt, tapasztalatot szerezzenek.

Eszközigény: A4-s lap minden párnak, alátét és filctoll páronként 1 db, szembekötő mindenkinek

Megbeszélés javasolt témái:

  • nonverbális kommunikáció
  • beszámoló az érzésekről, tapasztalatokról
  • a produktum közös megbeszélése
  • empátia
  • befolyásolás
  • együttműködés
  • irányítás, alávetettség,
  • erőszakosság

Erős szél fúj azokra…

/in , , /by

Ajátékosok egy kivételével körben ülnek egy-egy széken. Egy játékos a kör közepén áll. Elkiáltja magát: “Erős szél fúj azokra…” és ehhez hozzá tesz egy tulajdonságot, ami a körben ülő játékosok közül valakire illik, pl. fekete nadrágja van. Ekkor mindazok, akiknek fekete nadrágja van, felállnak és helyet cserélnek. Read more

Közös mese

/in , , /by

A közös mesealkotásos gyakorlatok egy alap változata.

A tanulók körben ülnek és mondanak egy-egy kifejezést, melyet felírunk a táblára. Az első (jelentkező) tanuló feláll, a székek körül el kezd sétálni és közben egy akkor kitalált mesét kezd el mondani, amiben szerepel az a kifejezés, amelyet ő mondott. Amint a történetben elhangzik egy újabb előzetesen megadott kifejezés, az a tanuló aki azt a kifejezést megadta, feláll, beáll a kezdő tanuló mögé és folytatja a történetet úgy, ahogy ő szeretné. Mikor újabb megadott kifejezéshez ér, annak gazdája áll fel és folytatja a mesét. Addig megy ez így, míg minden kifejezés legalább egyszer el nem hangzik és minden tanuló részt nem vesz a mese alakításába.

Megjegyzések:

  • A tanulók vagy szabadon adnak meg egy-egy szót vagy kifejezést, vagy téma szerint kérjük tőlük.
  • Érzelmi fejlesztés során pl. a) felidézhetnek magukban egy olyan eseményt, ami valamiért nagyon erősen él bennük, különleges volt számukra és ezzel kapcsolatban keressenek egy cimkét (kulcsszót), b) egy-egy érzést nevezzenek meg.
  • Önismereti csoportnál megadhatjuk, hogy a kifejezés vagy szó valamiféleképpen kapcsolódjon magunkhoz, egy tulajdonságunkhoz, egy velünk kapcsolatos általában vagy pillanatnyilag fontos dologgal. Ez a kapcsolódás nem kell, hogy nyilvánvaló legyen, sőt… A végén mindenki beszélhet arról, hogy:
  • miképpen kapcsolódik az adott kifejezés hozzá (esetleg a többiek ki tudják-e találni, ha ismerik),
  • milyen élmény volt egy közös mese megalkotásában részt venni,
  • volt-e olyan rész, amikor ők teljesen másként alakították volna,
  • kialakult-e egy vázlatos irány amikor ők meséltek,
  • milyen érzés volt, amikor másként alakult a történet, mint ahogy várták.

Ha nem írjuk fel a táblára a választott kifejezéseket, hanem meg kell jegyezni, emlékezet fejlesztésére is jó. Ez esetben a játék elején gondoskodni kell arról, hogy valamilyen (mnemo-) technikával lehetőleg mindenki minden kifejezést megjegyezzen, mert különben a lánc megszakad, lesz aki nem fog mesélni.

Hasonló meseszövős változat a “Hullámzik a tenger” című játék, az kicsit élénkebb.

Amit fejleszt:

  • egymásra figyelés,
  • az érintés elfogadása,
  • verbális kreativitás,
  • érzelmek megnevezése, azonosítása, azok kapcsolása eseményhez,
  • nyelvi kommunikáció.

Megbeszélés néhány javasolt témája:

  • Mitől lesz jó, érdekes egy mese?
  • Mennyire volt nehéz folytatni?

Változatok:

  • Nincsenek megadott kifejezések, bárki folytathatja, de a játékvezető is kijelölheti a következő mesélőt.
  • Témát megadhatunk, de teljesen a csoportra is bízhatjuk.

További kiegészítés, szabályvariációk:

  • Kezdhetjük azzal a játékot, hogy előbb közösen kitaláljuk, hogy ki lesz a történet főszereplője, milyen nemű, korú stb.
  • Nem lehet ellentmondásba kerülni az előzőknek, az előzményeket figyelembe kell venni – ezáltal kényszerítjük a mesélőket, hogy jobban figyeljenek.
  • Igyekezni kell, hogy új elem kerüljön a szövegbe, mindenki tegyen hozzá egy új ötletet, ami előreviszi a történetet.
  • Minden ötletet elfogadunk, mert a cél az, hogy a gyerekek bátran megszólaljanak.
  • A játékvezető adhat közben támpontokat, kérdésekkel is segíthet ha szükséges, ha valakinek nincs ötlete. (pl. hozzá lehet fűzni a cselekményhez, lehet leíró rész, új szereplő, népmesei fordulat, ismétlés stb.
  • Ha esetleg a mese szövése közben túl hamar elpusztulna a választott főhős, csodás fordulattal újraéleszthetik.