Bejegyzés

Kard és pajzs

/0 Hozzászólások/in , /by
Read more

Én vagyok a főnök

/in , , , , /by

A nap indítására, bemelegítésre és a tanulók átmozgatására is alkalmas játék, de akár tantárgyi tartalommal is megtölthető. Tanórák befejezésére is kiválóan alkalmas! (Nekünk inkább itt vált be – bár ezután a játék után néha lehetetlen befejezni a foglalkozást!)

Nagyon egyszerű, nagyon szeretik az osztályok (5-6. évfolyamon).

A játékvezető feltesz egy papírcsákót a fejére, vagy kezébe vesz egy tárgyat, ami egy főnök jelvénye lehet (pl. pálca, alma, palást… – de akár el is hagyható). Valamilyen jól utánozható mozdulatsort végez, miközben a zene ritmusára körbejár a teremben (pl. tapsol, dobbant a lábaival, döngeti a mellét, lóbálja a feje fölött a tárgyat, integet, stb.)

A tanulók utánozzák a főnököt, és mögé felsorakozva követik őt a teremben. A mozdulatokat váltogassuk, majd egy idő után adjuk át a papírcsákót ill. a tárgyat valamelyik tanulónak…

Tanács: a játék elkezdése előtt beszéljünk meg egy egyértelmű jelet, ami a játék lezárását jelenti. (Enélkül előforulhat, hogy a játékvezetőnek menekülnie kell, mert a tanulók nem fogják abba hagyni az utánzást.)

Foglalkozás zárására, tanóra befejezésére:

  • Egy-egy foglalkozást, tanórát lezárhatunk ezzel a játékkal is. A játékvezető először egyszerű mozdulatokat mutat utánzásra. Ezt követően olyanokat, amelyek pantomimszerűen utalnak az óra/foglalkozás témájára, tevékenységeire. A foglalkozáshoz kapcsolódó érzelmeket is megjelenítünk, majd egy-egy hangot, szót, kifejezést, mondatot, egyre inkább az óra témájához kapcsolódva. A beszédhez kapcsolhatunk órai értékelést, szándékok megfogalmazását is.

Változat: érzelmek kifejeződésének felismerését segítő gyakorlatként:

  • a játékvezető szemben áll a tanulókkal, akik szétszórtan, egymás arcát is látva helyezkednek el,
  • egyszerű mozdulatokat mutatunk a tanulók felé, amit utánoznak, a mozdulatokat egybefűzzük
  • egyszerű hangokat is adunk a mozdulatokhoz,
  • szavakat, mondatokat kapcsolunk a mozdulatokhoz,
  • különböző érzelmi állapotokat tükröző arckifejezést, gesztust is hozzá kapcsolunk a szavainkhoz, mozdulatainkhoz. Ha minden jól megy, innentől kezdve a gyerekek nem hagyják abba a játékot, mert ha a játékvezető azt mondja, hogy “Most már elég lesz!” – a tanulók ezt is utánozni fogják.

 

  • Ha két játékvezető (pedagógus) vezeti a játékot, az egyik lehet a nagyfőnök, aki különböző érzelmeket kifejező szavakat kiállt, melyeket a tanulók a másik játékvezetőt (kis főnököt) utánozva bemutatnak.

Az érzelmek listája segíthet. Lehet vegyesen, lehet egy-egy érzelemtípuson belül is választani (haladóknál).

Megbeszélés javasolt témái:

  • Mely tulajdonságokat volt nehéz eljátszani? Volt-e olyan szó, aminek a jelentésével nem nagyon voltak tisztában?
  • Mely jelzőket, érzelmeket játszhattuk volna el más mimikával, gesztusokkal?

 

 

TANTÁRGY: összes        IDŐ: 3-5 perc        ESZKÖZ: papírcsákó, zene

ELŐKÉSZÍTÉS: –      MIRE JÓ MÉG: különböző érzelmek jegyeinek megismerése, az érzlemekkel kapcsolatos szókincsfejlesztés

 

 

 

Az esőerdő hangjai

/in , , , /by

A játékosok körben állnak. A játékvezető egy-egy hangot kiadó mozdulatot kezd, amit a mellette álló tanuló átvesz (ő is azt a mozdulatot végzi), majd sorban egymás után mindenki elkezdi utánozni a mozgást. Fontos, hogy egy-egy játékos csak akkor kezdje, ha az előtte álló már végzi a mozdulatot. Ha a körben végig ment a játékvezetőig a mozdulat, a játékvezető egy másik mozdulatba kezd. Ez is láncban végig halad, azaz sorra átváltanak a játékosok erre a mozdulatra.

A mozdulatok sorban: tenyerek összedörzsölése, csettintgetés, combcsapkodás, lábdobogás – majd visszafelé – combcsapkodás, csettintgetés, tenyerek összedörzsölése. (Ezek helyett a játékvezető kitalálhat más, fokozatosan erősödő és gyengülő zajkeltő mozdulatokat is.

Ha jól csinálja a csoport, akkor a zaj fokozatosan hangosodik, majd fokozatosan elhalkul, mint egy kezdődő és fokozódó, majd elcsendesülő zápor.

Lehetséges megbeszélés témák:

  • Ha nem közöljük előre első alkalommal, hogy esőt szeretnénk utánozni, ki lehet találtatni, hogy a természetben milyen hasonló erősödő és elhalkuló jelenségeket figyelhetünk meg.
  • Mit fejleszt?
  • Milyen más zajkeltő, fokozatosan hangosodó mozdulatokat tudnának még kitalálni? (Kreativitás)
  • Beszélgetés az esőről: jó vagy rossza dolog az eső. Viszonylagosság, relativitás, különböző nézőpontok.

 

Tapsritmus

/in , , , /by

A játékvezető a tanulókkal szemben helyezkedik el. Ha egyet tapsol (ez a tá), a gyerekek egyszerre kettőt tapsolnak ti-ti ritmusban. Ha játékvezető kettőt tapsol (ti-ti), a többiek egy tapssal (tá) válaszolnak. A játékvezető kiszámíthatatlanul tapsol egyet vagy kettőt.

Variáció:

  • Taps helyett vagy mellett padra/combra ütéssel. Combra, ha körben ülünk, padra frontális tantermi elrendezésben. Ha padra ütünk, megszabhatjuk, hogy ne teljes tenyérrel, hanem csak ujjakkal.
  • A taps és a padra/combra ütés variálásával (a taps és padra ütés váltogatása a játékvezetőt követve).
  • A taps és a padra/combra ütés keresztezett módon (ha a játékvezető tapsol, a játékosok a combjukra ütéssel válaszolnak)
  • Különböző hangerővel, a hangerőre is figyelve.
  • Bármilyen hangadással (beszédhang, zörej stb.)

Bemelegítés, koncentráció fokozása mellett felfrissülés céljából is alkalmazható.

Megbeszélés javasolt témája, kérdések:

  • A ritmikus mozgás feszültségoldó hatása (más ritmikus mozgások is). Kapcsolat a zene feszültségoldó hatásával. Ösztönös ritmikus mozgások. Milyen ritmikus feszültségoldó tevékenységeket ismerünk?A zenei ritmus hatása.
  • Ki szereti hallgatni a valamiféleképpen szabályos ritmusosan ismétlődő hangokat? Milyen hatással vannak érzelmeinkre? Ki az, aki észrevette már magán, hogy önkéntelenül is ritmikusan dobol az ujjaival vagy a lábával?  Milyen helyzetekben fordul elő?

Hullám játék

/in , , , , , /by

A játékosok körben ülnek, egymáshoz közel. Egy játékos középen áll, ő a “kapitány”, aki vezényel.

  • Ha azt kiáltja: “Hullám balról!”, akkor mindenki egy székkel jobbra ül. (A hullám jobbra löki a hajósokat.)
  • Ha azt kiáltja ” Hullám jobbról!”, akkor mindenki egy székkel balra ül.
  • Ha azt mondja, “Dagály”, akkor mindenkinek fel kell ugrania majd vissza kell ülnie a székre. (A hajós felugrik, hogy ne lepje el az emelkedő víz.)
  • Ha azt mondja: “Apály”, akkor mindenkinek fel kell állnia és új helyet kell keresnie, ami nem lehet a szomszéd szék. (Ilyenkor lehet elhagyni a hajót és egy másikra szállni.) Apály esetén a kapitány (középső játékos) is gyorsan leülhet egy üres székre, és akinek nem lesz széke, az lesz az új kapitány.

Az utasítások gyorsan, egymás után hangozzanak el, tetszés szerinti, váratlan sorrendben.

A próbajátékok során tisztázzuk, hogy a jobbról érkező hullám balra sodorja a játékosokat (hajókat), a balról érkező jobbra, a dagály pedig minden hajót (játékost) megemel stb.

 

Megbeszélés javasolt témái:

  • a játék által kiváltott, átélt érzelmek
  • a játék közbeni szerepek: a kapitány mint parancsosztó, utasító és a többi játékos mint parancs végrehajtó. Visszaélés a hatalommal – ha esetleg a kapitány jól megugráltatja a játékosokat.

Tapasztalatok:

3. évfolyamosokkal:

  • Problémát jelent, hogy a szemben ülő társának ellenkezőleg van a jobb és bal keze, ezért nem érti, hogy akkor hogy lehet mindenkinek egy székkel balra ülnie. Ennek lehetséges módjáról csak lassú és többszöri próba esetén lehet meggyőzni a tanulókat.
  • Amikor már belejönnek a játékba, akkor is komoly probléma a hirtelen irányváltás.
  • Az apályhoz  és dagályhoz tartozó mozgások  érthetőek számukra.

5-8. évfolyammal:

  • Szívesen játsszák, számukra könnyű. Előbb-utóbb minden csoportban rájön valaki, aki jól megugráltatja a többieket.

 

Haaaaaa

/in /by

Bemelegítő, légzőgyakorlat.

  • Kiinduló helyzet: alapállás. A résztvevők lazán, karjukat és fejüket lógatva állnak.
  • Jelre, egyszerre, lassan mély belégzést végeznek az orrukon át, miközben kiegyenesítik törzsüket, felemelik karjukat.
  • Egy-két másodpercig légzésszünetet tartanak, majd
  • előre hajolnak és karjukat leeresztve erőteljes kilégzést végeznek, miközben szájukon át suttogó “Haaaa” hangot hallatnak. (A gége nem rezeg.)
  • Ezután lassan ismét felegyenesednek és felemelik a karjukat, majd
  • karjuk leeresztése közben lassú kilégzést végeznek.
  • A gyakorlatot nyitott ablaknál, négyszer-ötször megismételjük.

A gyakorlat felfrissít, oxigénnel telít, segíti a koncentrációt, oldja a feszültséget.

 

 

Gumiember

/in /by

A tanulók párokat alakítanak. A pár egyik tagja a gumiember, a másik, aki felfújja. A gumiember számára ez a játék feszítő-lazító gyakorlat, társának légzőgyakorlat. A gumiember a székén összegörnyedve vagy más ellazult módon ül. Társa először felpumpálja a gumiembert (hangos be- és kilégzésekkel), amíg tele nem lesz levegővel, vagyis meg nem feszül minden porcikája, majd „kihúzza a dugót”. A dugó nagyon kicsi, lassan áramlik kifelé a levegő. Ahogy fogy a levegő, a gumiemberek fokozatosan elernyednek, s végül visszarogyik a székre. Fontos a lassúság, a folyamat koncentrált követése. A játék párcserével folytatódik.

Jó, ha előtte kinyitjuk az ablakot.

Megbeszélés:

  • Mire szolgálhat ez a gyakorlat? (Feszülés-ellazulás, felfrissülés, egymásra figyelés…)
  • Tanulásmódszertan foglalkozáson: miért fontos a szellőztetés, a légzőgyakorlatok? Milyen kapcsolat van az elfáradás és az oxigénhiány között. Milyen szerepe van a feszítő-lazító gyakorlatoknak?

Bármely tanítási óra elején (vagy közben) ráhangolásként, feszültségoldásként.

Vakművészet

/in , , /by

A csoportot 4 fős kiscsoportokra osztjuk. Az a feladat, hogy közösen rajzoljanak egy képet. Mindenki kap egy papírlapot ( egy alátéten) és minden csoporttag más-más színű írószert. A csoporttagok egyszerre, becsukott/bekötött szemmel a játékvezető utasításainak megfelelő tevékenységeket végeznek, miközben nem beszélhetik meg a feladatot egymással. Az csoportok minden tagja először  egy ház körvonalait rajzolja az előtte lévő lapra, majd továbbadja a lapot a csoportban a baljukon ülőnek, aki még mindig csukott szemmel és beszéd nélkül egy ablakot rajzol az előző játékos által megrajzolt házra. A papírok továbbadását folytatjuk és a megkezdett irányba és a következő játékos által ajtók kerülnek a házakra szintén csukott szemmel és beszéd nélkül. Utolsóként az előző feltételekkel rákerül a házra a kémény is.

Játszhatjuk úgy is, hogy egy lapot (alátéttel) teszünk a négy ember térdére és erre az egy lapra kerül rá egy-egy ember által, beszéd nélkül a ház , arra az ablak, majd az ajtó és végül a kémény.

Oldott hangulatú játék, nehezebb feladatok után a feszültség oldására használható.

Változatok:

  • más témát is rajzoltathatunk
  • a csoport megbeszélheti a feladatot, de csukott szemmel
  • egy rajzot rajzolnak egyszerre megbeszéléssel vagy anélkül
  • egy rajzot rajzolnak, de elemenként, utasításra tovább adják a következő játékosnak

Fejlesztő hatás: a csoporton belüli együttműködés fejlesztése; feszültségoldás

Életkor: 10 éves kortól

Időkeret: 10-15 perc

Eszközigény: papír, filctollak, alátét (esetleg kendő,sál)

Használható: feszültségoldásra, hangulat javítására.

Megbeszélés javasolt témái:

  • a feladat során átélt érzelmek, gondolatok
  • az együttműködés, a kommunikáció akadályai

Bogozd ki a csomót!

/in , /by

A csoport egy tagja kimegy a teremből. A többiek körbe állva megfogják egymás kezét. Majd – anélkül, hogy egymás kezét elengednék – néhányan felemelik a kezüket, mások átbújnak alatta, addig, míg egy nagy élő csomó nem keletkezik. A kintről bejövő játékos feladata, hogy kibogozza a csomót, helyre állítsa az eredeti kört, de úgy, hogy közben senki ne engedje el a másik kezét.

Egyéb megjegyzés: Hívjuk fel a kibogozó figyelmét, hogy óvatosan „bontogassa” a „csomót”, nehogy sérülést, fájdalmat okozzon a játékosok valamelyikének.

Változat:

  • egy tanulóra bízzuk, hogy csomózza össze a kört

Fejlesztő hatás: A testi közelség, a közös erőfeszítés és a kényelmetlenségből kényelmet hozó megoldás miatt a feladat az együttesség élményét adja.

A megbeszélés javasolt témái:

  • testi közelség, érintés

Ház, fa, kutya

/in , , /by

A csoport tagjai párokban helyezkednek el. A párok egymással szemben ülnek, térdük összeér. Térdükön alátét, azon egy A/4-es lap. A pár mindkét tagja egyszerre fog egy tollat.

A csoportvezető kérésére a pár mindkét tagja behunyja a szemét (vagy bekötjük nekik).

Képzeljenek el egy tetszés szerinti tájat, benne házzal, a ház mellett egy fával, mellette egy kutyával. Engedjék szabadon a képzeletüket. Kb. 1 perc csendes belső képalkotás után (lehet halk zenével, relaxációval, esetleg hosszabb ideig is) a csoportvezető arra kéri a párokat, hogy teljesen némán, egyszerre közösen rajzoljanak egy képet, amin a ház, a fa és a kutya van. Amikor minden pár elkészült, kinyithatják a szemüket (levehetik a kötést). Nézzék meg az alkotásaikat, mutassák be.

Változat:

  • bármely aktuális téma (pl. érzelmekkel, együttműködéssel vagy amiről a foglalkozáson szó lesz, amiről tanulnak stb.) vagy teljesen szabadon, meghatározott téma nélkül. (Ebben az esetben sem szabad megbeszélniük a pároknak, hogy mit és hogyan rajzoljanak.)

A csoportvezető arra kéri a résztvevőket, hogy mindenki hunyja be a szemét (jobb, ha bekötjük) és képzeljen el egy tetszés szerinti tájat, benne egy házzal, a ház mellett egy fával, mellette kutyával. Engedjük szabadon képzeletünket. Kb 2-3 perc múlva a csoportvezető arra kéri a párokat, hogy szavak nélkül teljes csendben rajzoljanak, a filctollat együtt fogva egy képet, amin van egy ház, egy fa és egy kutya. Amikor minden pár elkészült a feladattal a szemüket kinyithatják (leveszik róla a kötést) és a képeket közszemlére tesszük. A párok beszámolnak érzéseikről, tapasztalataikról, elemzik a produktumot és közösen megbeszélik, milyen élményeket szereztek a non-verbális kommunikációval, az empátiával, egymás befolyásolásával kapcsolatban.

 

 

Általában nagyon oldott hangulatú játék, nagy nevetések kísérik a kész rajzokat, így nehezebb feladatok után feszültségoldónak is alkalmas.

Fejlesztő hatás: A gyakorlat egyrészt alkalmas a non-verbális kommunikáció és az empátia gyakorlására, másrészt arra, hogy csoporttagok átéljék a társas hatékonyságukat és azt, hogy mennyire fontos számukra mások irányítása, s a személyes befolyásolás tényezőiről élményt, tapasztalatot szerezzenek.

Eszközigény: A4-s lap minden párnak, alátét és filctoll páronként 1 db, szembekötő mindenkinek

Megbeszélés javasolt témái:

  • nonverbális kommunikáció
  • beszámoló az érzésekről, tapasztalatokról
  • a produktum közös megbeszélése
  • empátia
  • befolyásolás
  • együttműködés
  • irányítás, alávetettség,
  • erőszakosság