Gumiember

A tanulók párokat alakítanak. A pár egyik tagja a gumiember, a másik, aki felfújja. A gumiember számára ez a játék feszítő-lazító gyakorlat, társának légzőgyakorlat. A gumiember a székén összegörnyedve vagy más ellazult módon ül. Társa először felpumpálja a gumiembert (hangos be- és kilégzésekkel), amíg tele nem lesz levegővel, vagyis meg nem feszül minden porcikája, majd „kihúzza a dugót”. A dugó nagyon kicsi, lassan áramlik kifelé a levegő. Ahogy fogy a levegő, a gumiemberek fokozatosan elernyednek, s végül visszarogyik a székre. Fontos a lassúság, a folyamat koncentrált követése. A játék párcserével folytatódik.

Jó, ha előtte kinyitjuk az ablakot.

Megbeszélés:

• Mire szolgálhat ez a gyakorlat? (Feszülés-ellazulás, felfrissülés, egymásra figyelés…)
• Tanulásmódszertan foglalkozáson: miért fontos a szellőztetés, a légzőgyakorlatok? Milyen kapcsolat van az elfáradás és az oxigénhiány között. Milyen szerepe van a feszítő-lazító gyakorlatoknak?

Bármely tanítási óra elején (vagy közben) ráhangolásként, feszültségoldásként.