Csoportalakítás
Tanórákon általában a 3-4 fős csoportok alakítása ajánlott. Két fős csoport esetén inkább páros munkáról beszélünk. Nagyobb létszám esetén nehezebben szervezhetők az interakciós lehetőségek. A 4 fős csoport azért is kedvelt, mert csoporton belül páros munkára is lehetőséget nyújt. Egyes játékoknál a nagyobb létszám lehet ideális.
A következőkben különböző csoportalakítási módszereket mutatunk be, melyek önmagukban is betölthetnek bizonyos fejlesztő funkciókat.
Állathangverseny
- Papírdarabokra állatneveket írunk, minden állatnév pl. négyszer szerepel. Minden gyerek kap egy cédulát, amit nem mutat meg a többieknek. Ezután eljátssza a cédulán szereplő állatot, közben társait keresve
Alma, körte, szilva, barack
Minden gyümölcs egy csoport, vagy minden csoportban legyen mindenféle gyümölcs…) Ezt lehet bármivel helyettesíteni, a témához kapcsolódó kifejezésekkel pl.:„tavasz, nyár, ősz, tél”, „ főnév, melléknév, számnév, névmás”, stb…
Csukott szemmel párokba
Körbe állítjuk a résztvevőket. A feladat az, hogy lehunyt szemmel, előre nyújtott karokkal mindenki elinduljon előre és akit először megfog, azzal álljon párba. Izgalmas, érdekes élmény – bár nem mindig véletlenszerű, hogy ki kivel akad össze…
Én is, én is!
Alakuló csoportban lehet jó pár- vagy csoportalkotó módszer a következő: a teremben zenére sétálgatnak a résztvevők és megpróbálnak találni egy párt maguknak, akivel van közös szabadidős tevékenységük. Lehet ez a zene, a túrázás, a barkácsolás, mine craft, tánc, bármi!
Évszakok
A tanulók rendeződjenek aszerint csoportokba, hogy melyik évben születtek: az egyikbe a tavaszi, a másikba a nyári, a harmadikba a téli, a negyedikbe pedig az őszi gyerekek. Az évszakokon belüliek álljanak időrendi sorrendbe. Az egészet lehet beszéd nélkül is végrehajtani: nonverbális kommunikációval is.
Hajlított véleményvonal
- A diákok először felsorakoznak egy vonalban az adott témáról vallott véleményük alapján, az egyetértőtől a tagadóig. Megjelöltethetjük velük egy lapon vagy a táblán húzott vonalon a helyüket, hogy később ne tudjanak változtatni és oda állni, ahol barátaik állnak.
- Ezután javasoljuk, hogy indokolják, beszéljék meg választásukat a mellettük állóval.
- Most hajlítsák be a sort úgy, hogy egy teljesen egyetértő álljon szembe egy teljesen tagadóval.
- Játsszanak a diákok szómagyarázót és/vagy állító leírást, hogy világos legyen: figyelik és megértik egymás álláspontját. Most következik a fontos, érdekes rész.
- Hajlítsák meg ezt a már meghajlított vonalat úgy, hogy az a pár, amelyik a leginkább és legkevésbé egyetértő diákokból áll, sétáljon hátra, és álljon oda a hajlított sor végében ahhoz a két gyerekhez, akik a hajlított vonal másik végén voltak.
- Ez a négy diák leül egy csoportba. A megmaradt párok a vonal mindkét oldaláról csatlakoznak egymáshoz négyes csoportokban, és így foglalnak helyet. Ezzel megalakultak a vegyes témacsoportok, és készen állnak arra, hogy véleményt cseréljenek, vitatkozzanak.
- Másként:
- A diákok úgy is felsorakozhatnak, mennyi előzetes tudással rendelkeznek egy adott témáról. 100-as skálán helyezzék el magukat, és így alkossanak növekvő sort, szavak nélkül, csak nonverbális kommunikáció segítségével.
- Ezután szóban ellenőrizzük, valóban helyes-e a számsorrend.
- „Meghajlítjuk” a kialakult vonalat, és az elejéből-végéből összerakjuk a eltérő előzetes tudással rendelkező vegyes csoportokat.
Kettős kör
- 1. lépés. Érdekes interjúk. A tanulók a teremben szétszórtan sétáljanak. Egy adott jelre álljanak meg és a hozzájuk legközelebb állóval alkossanak párt. Készítsenek meghatározott témában interjút egymással. A beszélgetés célja lehet ismerkedés, egymás alaposabb megismerése vagy egy információcsere egy témáról (ami illeszkedik a foglalkozás témájához).
- 2. lépés. Párok párja. Egy kiválasztott pár és a mellettük álló legközelebbi másik pár egy csoportot alkotva üljön le. A másodiknak helyet foglalt két párhoz legközelebb álló párok találkozzanak és üljenek le újabb csoportba. Minden megmaradt pár tegye ugyanezt, sorban addig, amíg a kör el nem fogy. Ha a végén egy pár megmarad, válasszuk ketté, és csináljunk két ötös csoportot, vagy az egyik négyes csoportból vegyünk el egy személyt, és csináljunk két hármasat.
- 3. lépés. Forgószínpad. Miután helyet foglaltak, minden diák mutassa be azt a partnerét, akivel interjút készített, vagy ismertessék a beszélgetés során megtudott új információkat vagy közös elemeket, felmerült ötleteket stb..
Keveregj, kavarogj
- Keress társakat a kapott szó szótagszámával megegyező szó tulajdonosaival stb.
Ki mikor ébredt?
Kérjük meg a résztvevőket, hogy sorakozzanak fel aszerint, hogy ki mikor ébredt fel aznap reggel. A legkorábbi időponttól alkossunk egy sort a legkésőbbiig. Ezután hajlítsuk be a ,,vonalat” úgy, hogy a legkorábban ébredők kerüljenek párba a későn kelőkkel, és annyi pár kerül egy csoportba sorban egymás után, ahány fős csoportot szeretnénk összeállítani.
Magyar kártya
Véletlenszerűen osszunk ki magyar kártyából lapokat, minden színből annyit, ahány fős csoportokat kívánunk létrehozni. Az azonos színűek (tök, makk, piros, zöld) alkotnak egy csoportba. Érdekesebbé tehető, ha senki nem nézi meg a saját lapját, hanem a homlokukra helyezik úgy, hogy mások láthassák – és beszéd nélkül alakítják meg a csoportot. Ehhez komolyabb együttműködésre lesz szükség.
Matrica a szék aljára ragasztva
Azonos képek, színek, számok, ábrák, jelek, egy-egy témához kapcsolódó fogalmak az azonos csoportba tartozóknak
Molekulák
A tanulók a teremben adott utasításoknak megfelelően különböző sebességgel mozognak: 10-zel, 50-nel, 90-nel stb., majd tanári utasításra –pl. „négyes molekula!” felkiáltásra 4- en kapcsolódnak csoporttá. Véletlenszerű csoportalakításra alkalmas játék
Mozaik, képeslapmozaik
- 1. lépés. Tépd el a képeket! Kérjük meg a diákokat, hogy tépjenek négyfelé egy képet.
- 2. lépés. Keveredj és cserélj! A diákok járjanak körbe a teremben, és cseréljék el a darabokat. Akik még nem cseréltek, tartsák kezüket felemelve, hogy látszódjon, kivel lehet cserélni.
- 3. lépés. Oldd meg a rejtvényt! A diákok oldják meg a rejtvényt úgy, hogy azokkal alkossanak egy csoportot, akiknél ugyanannak a képnek a darabjai vannak. Így új csoportok keletkeznek.
Változat:
- Ugyanígy használhatunk négy összefüggő mondatot, egy közmondást vagy egy vers négy sorát, illetve bármit, ami négy részre osztható, darabolható.
- Ha mi darabolunk el képeslapot, és a hátoldalára felírjuk, melyik darabot kinek szánjuk, tudatosan is alakíthatjuk a csoportot. Kiosztjuk a gyerekeknek, és találják meg a kép darabjait, leendő csoporttársaikat.
- Név szerint (keresztnév, vezetéknév, gyerekek neve,) ábécé sorrendbe állni némán, majd a kívánt létszámú csoportokat megjelölni
- Születési hónap és nap sorrendbe állni némán (csak kézjelekkel lehet kommunikálni), majd a kívánt létszámú csoportokat (pl négyesével) megjelölni
Párok a háton
A csoport tagjainak a hátára ragasztunk egy-egy olyan szót (kifejezést) amelyek valamilyen módon kapcsolatban vannak egymással. Pl: egy meséhez tartozó szereplők vagy egy osztályba tartozó állatfajok stb. A saját háton lévő szót (kifejezést ) senki nem láthatja, , csak a társaikét. Úgy kell megkeresni az adott szempont alapján összetartozó csoporttagokat, hogy kérdéseket tehetnek fel egymásnak hogy kitalálhassák, hogy kivel ( kikkel)tartoznak egy csoportba. Ehhez a csoport bármely tagját kérdezhetik, de csak olyan kérdést tehetnek fel, melyre IGEN vagy NEM a válasz.
Változat:
- megszabhatjuk, hogy kérdezni és válaszolni csak bizonyos módon lehessen, pl.:
- igen-nem válaszokkal, eldöntendő kérdésekkel barkochba szerűen
- idegen nyelven
- nem mondhatjuk ki az igen és nem szavakat
- a válasz előtt a kérdés átfogalmazásával, visszakérdezéssel (“Úgy érted, hogy…)
- a beszélgetés során különböző feladatokat kapcsolhatunk: pl. köszönés minden új társnál másképp, megdícsérni a társunkat valamiért, mielőtt kérdeznénk vagy válaszolnánk stb.
- megszabhatjuk, hogy egy személytől egymás után mennyit kérdezhetünk (pl. egy kérdés/válasz után tovább kell állni)
QR-kóddal
A teremben különböző helyeken QR kódokat helyezünk el, melyek leolvasása után tudhatják meg a tanulók, hogy kikkel lesznek egy csoportban. A QR kódban megadhatunk pl. egy fogalomhoz tartozó elemeket, annyit, amennyi tanulót egy csoportba szeretnénk rakni. Ez lehet egyszerű megnevezés vagy komplex feladat, rejtvény, szinonimák, megnyíló weblapok stb. Ezek kapcsolódhatnak a tantárgyi témához is.
Sorakozó
Életkor, testsúly, születési hónap vagy évszak, magasság, ruházat színe, szeretem, nemszeretem állatok kedvelése szerint. Így valószínűleg nem azonosak lesznek a csoportlétszámok, ezért az így kialakult kis csoportok álljanak oszlopba (pl. januári-februári-márciusi stb. születésűek) és a tanár osztja fel az oszlopot annyi csoportra, amennyire akarja.
Spárgával, fonallal
- A játékvezető előkészít kb. 60-200 cm hosszú spárgákat (fonalakat), annyit, mint a csoport létszámának a fele. Majd megfogja az összes madzagot középen.
- Ezután a gyerekek egyszerre odamennek és mindegyikük megfog egy spárgavéget. Ezt nem elengedve kell kibogozni a spárkákat. A spárgák két végén álló tanulók alkotnak egy párt.
- Ha négy fős csoportokat szeretnénk, akkor színenként (natúr, zöld, kék stb.) 2-2 fonalat készítünk elő. A párokra bomlás után az azonos színűek megkeresi egymást.
- Ha a teljes csapat páratlan létszámú, akkor a pár nélkül maradt tanuló fonalának végét a játékvezető/tanár fogja meg.
Számozás
A résztvevőket számozzuk be 1-től 5-ig (ha 5 csoportot szeretnénk). Az 1-esek alkotnak egy csoportot, a kettesek egy másikat stb.
Szemmel verés
Páralakítás. A tanulók lehajtott fejjel sétálnak zenére. Amikor a zene megáll, mindenki hirtelen felnéz. Azok lesznek a párok, akik összenéztek.
Színes cetlik
A diákokat körbe állítjuk és 6-8 féle színből (csoportlétszámtól függően) színes post it cetliket ragasztunk a hátukra. A saját színüket nem látják, csak a többiekét. A nagycsoport feladata hang nélkül kiscsoportokba rendeződni. A játék az együttműködést is fejleszti, hiszen a csapatoknak rá kell jönniük, hogy csak a többi csoport segítségével boldogulnak.
- ……….. (további lehetőségeket még gyűjtünk)