Kard és pajzs

A számok nem hazudnak

A csoport tagjai félkör v. patkó alakban állnak (vagy ülnek). A résztvevők sorban (az egyik irányban kapnak egy számot, 1-től egyesével növekvő sorrendben. Az első lesz az 1-es, a második a 2-es stb.

Az első helyen álló játékos valamelyik társa számát kiálltja, pl. „Hármas!”. A szólított (Hármas) azonnal bekiabál egy másik számot, pl. „Nyolcas!”. Read more

ABC módszer

TANTÁRGY: összes          IDŐ: 10-15 perc         MUNKAFORMA: a) egyéni/csoport b) plénum      ESZKÖZÖK: feladatlap/moderációs kártyák, csomagolópapír, filctoll       ELŐKÉSZÍTÉS: szükséges  MIRE JÓ MÉG: előismeretek mozgósítása, értékelés

Új téma bevezetése vagy ismétlés esetén

Ezt a változatot akkor érdemes alkalmazni, ha a tanulók már rendelkeznek a témáról ismeretekkel, tapasztalatokkal, benyomásokkal. A tanulók dolgozhatnak egyedül, párokban vagy csoportban. Kiosztunk a csoportoknak egy-egy feladatlapot, melyen az ABC betűi egymás alatt találhatók. A csoportok feladata: írjanak a témához kapcsolódó, az adott betűkkel kezdődő szavakat, fogalmakat, adatokat, kérdéseket  ….  a feladatlapra. Egy-egy betűhöz írhatnak több dolgot is. Ha készen vannak, összehasonlítjuk a megoldásokat.

Ennek módja lehet:

  • felolvasás,
  • megbeszélés,
  • közös lista készítése.

A közös lista készülhet csomagolópapíron, táblán, elektronikusan.

Elektronikusan laptopon, mobiltelefonon használva pl.

  • a learningapps.org jegyzetfüzet használatával – közösen is szerkeszthetik a csoportok (akár otthonról is)
  • learningapps.org üzenőfal segítségével  – közösen is szerkeszthetik a csoportok (akár otthonról is)
  • padlet.com felületen (pl. lemásolható mintaként:   https://padlet.com/korositi/2213asoe3vhr   amihez a következő a jelszó: abcmodszer)

Lezárt tanulási folyamat tartalmi értékelésére, érzelmi kommentekkel

  • Egy hosszú plakátot készítünk (pl. 3 csomagolópapírból), hogy többen is jól hozzá férjenek. Erre felírjuk az ABC betűit egymás alá.
  • A plakátot elhelyezzük a padlón vagy feltapasztjuk a falra – úgy hogy jobbról-balról egyaránt megközelíthető legyen.
  • A tanulók gondolják át, hogy mivel foglalkoztunk az adott témában. Mi az, amit hasznosnak, érdekesnek, emlékezetesnek (stb.) tartottak. Mi az, ami számukra unalmas, nehezen érthető, könnyen elfelejthető vagy amit a továbbiakban valószínűleg nem fognak használni. Ezeket írják fel az egyes betűkhöz: meleg színekkel a pozitív töltésű élményeket, hideg színekkel a negatívakat. A gyűjtés közben ne beszélgessenek, viszont a mások által felírtakhoz kommentet fűzhetnek feketével (vagy tollal, ceruzával). Ezt követően állják körbe a plakátot, és mindenki tehet fel kérdést, ha valamilyen feljegyzést nem ért, kiegészítheti szóbeli kommentárral, a felírt kommentárokra válaszolhat.

Változat:

  • elektronikus gyűjtéssel, learningapps, padlet vagy hasonló alkalmazások segítségével.

 

Learningapps felületre példa:

 

Padlet:

 

 

Az esőerdő hangjai

A játékosok körben állnak. A játékvezető egy-egy hangot kiadó mozdulatot kezd, amit a mellette álló tanuló átvesz (ő is azt a mozdulatot végzi), majd sorban egymás után mindenki elkezdi utánozni a mozgást. Fontos, hogy egy-egy játékos csak akkor kezdje, ha az előtte álló már végzi a mozdulatot. Ha a körben végig ment a játékvezetőig a mozdulat, a játékvezető egy másik mozdulatba kezd. Ez is láncban végig halad, azaz sorra átváltanak a játékosok erre a mozdulatra.

A mozdulatok sorban: tenyerek összedörzsölése, csettintgetés, combcsapkodás, lábdobogás – majd visszafelé – combcsapkodás, csettintgetés, tenyerek összedörzsölése. (Ezek helyett a játékvezető kitalálhat más, fokozatosan erősödő és gyengülő zajkeltő mozdulatokat is.

Ha jól csinálja a csoport, akkor a zaj fokozatosan hangosodik, majd fokozatosan elhalkul, mint egy kezdődő és fokozódó, majd elcsendesülő zápor.

Lehetséges megbeszélés témák:

  • Ha nem közöljük előre első alkalommal, hogy esőt szeretnénk utánozni, ki lehet találtatni, hogy a természetben milyen hasonló erősödő és elhalkuló jelenségeket figyelhetünk meg.
  • Mit fejleszt?
  • Milyen más zajkeltő, fokozatosan hangosodó mozdulatokat tudnának még kitalálni? (Kreativitás)
  • Beszélgetés az esőről: jó vagy rossza dolog az eső. Viszonylagosság, relativitás, különböző nézőpontok.

 

Tapsritmus

A játékvezető a tanulókkal szemben helyezkedik el. Ha egyet tapsol (ez a tá), a gyerekek egyszerre kettőt tapsolnak ti-ti ritmusban. Ha játékvezető kettőt tapsol (ti-ti), a többiek egy tapssal (tá) válaszolnak. A játékvezető kiszámíthatatlanul tapsol egyet vagy kettőt.

Variáció:

  • Taps helyett vagy mellett padra/combra ütéssel. Combra, ha körben ülünk, padra frontális tantermi elrendezésben. Ha padra ütünk, megszabhatjuk, hogy ne teljes tenyérrel, hanem csak ujjakkal.
  • A taps és a padra/combra ütés variálásával (a taps és padra ütés váltogatása a játékvezetőt követve).
  • A taps és a padra/combra ütés keresztezett módon (ha a játékvezető tapsol, a játékosok a combjukra ütéssel válaszolnak)
  • Különböző hangerővel, a hangerőre is figyelve.
  • Bármilyen hangadással (beszédhang, zörej stb.)

Bemelegítés, koncentráció fokozása mellett felfrissülés céljából is alkalmazható.

Megbeszélés javasolt témája, kérdések:

  • A ritmikus mozgás feszültségoldó hatása (más ritmikus mozgások is). Kapcsolat a zene feszültségoldó hatásával. Ösztönös ritmikus mozgások. Milyen ritmikus feszültségoldó tevékenységeket ismerünk?A zenei ritmus hatása.
  • Ki szereti hallgatni a valamiféleképpen szabályos ritmusosan ismétlődő hangokat? Milyen hatással vannak érzelmeinkre? Ki az, aki észrevette már magán, hogy önkéntelenül is ritmikusan dobol az ujjaival vagy a lábával?  Milyen helyzetekben fordul elő?

Ez a fülem…

Idegen nyelv tanulása során a testrészek megnevezésének tanulásához is kiváló, figyelemfejlesztő páros gyakorlat.

A tanulók keresnek magunknak egy társat. Kiválasztják, hogy ki kezdi a játékot. A játék menete:

  • a kezdő játékos valamelyik testrészére mutatva egy másik testrészt nevez meg, pl.: „Ez a fülem.”, közben egy testrészére, de nem a fülére mutat, pl. az orrára.
  • a másik játékos erre megnevezi azt a testrészt, amire az első játékos mutatott (pl. orr), közben azonban egy másik testrészére mutat.
  • A játék felváltva így folytatódik, amíg el nem rontja valaki. Vagyis mindig azt a testrészt kell megnevezni, amire az előző játékos mutatott.
  • Minél gyorsabban kell játszani. Lehet számolni a győztes pontokat, és 1-2 perc után a győztesek keresnek maguknak másik párban győzteseket és velük folytatják, a vesztesek a vesztesekkel.

Megbeszélés:

  • milyen képességet fejleszt a játék
  • kinek volt nehéz/könnyű
  • van-e valamilyen kapcsolata az ebben a játékban mutatott sikeresség más tevékenységben való sikerességgel (pl. tanulásban, sportban)

Kiegészítő megjegyzések:

10-12 évesekkel próbáltuk, számukra nagyon nagy figyelmet igénylő játék. Jó, ha felkészítjük őket előre, hogy nem lesz könnyű gyakorlat, nagyon kell koncentrálniuk. Inkább tehetséggondozó foglalkozáson vált be, de bármely 5-6. évfolyamos osztályban alkalmazható. Idősebbeknél még nincs tapasztalatunk.