Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra,
illetve befolyásolni őket.

A család mániája (A játszma szabálya)

/0 Hozzászólások/in , , , , , , , , , , /by

Egyéb néven vagy játékváltozatokként: A játszma szabálya, Mániás család, Pszichológus játék

Egyvalaki kimegy a teremből. A bent maradók megegyeznek valamilyen szabályban a
kérdező feladata ennek kitalálása. A kérdező mindenkinek feltesz egy kérdést, s a kapott válaszok alapján próbálja megfejteni az adott játék szabályát. Például Read more

Kő-papír-olló és a szurkolótábor

/0 Hozzászólások/in , , , , , , /by

Egyszerű és nagyszerű példája annak, hogy egy nagyon egyszerű játékban is több lehetőség van, mint gondolják. Nem csak a szerencséről és a győzelemről szól. A győzelemhez és vereséghez kapcsolódó érzelmek megéléséről és feldolgozásáról, és a játéknak ebben a változatában még az összetartozás érzéséről is.

Párokba osztjuk a résztvevőket, akiknek le kell játszaniuk egy kő-papír-olló játékot.

Kő-papír-olló alapjáték:

A játékosok párba állnak, a következőket mondják egyszerre, ritmusosan: “Kő, papír, olló.” Az utolsó szótag kimondásakor egyszerre mutatnak a következő kézjelek közül egyet, választásuk szerint bármelyiket:

Összezárt tenyér: kő.

Széttárt mutató és középső ujj: olló.

Nyitott tenyér: papír.

Ha ugyanazt a jelet mutatják, megismétlik a játékot addig, amíg nem mutatnak különbözőt. Különböző jel esetén valamelyikük veszíteni fog, a másik játékos pedig nyerni. A győzelem megállapítása a következők szerint történik:

A kő kicsorbítja az ollót: a kő nyer.

A papír betakarja a követ: a papír nyer.

Az olló elvágja a papírt: az olló nyer.

Szurkolótábor változat:

A vesztesnek a győztes mögé kell állnia (fogva a vállát), skandálnia a nevét, bátorítani, biztatni kell őt. A nyertes keres egy másik nyertest, akivel egy újabb kör kő-papír-ollót játszik. Itt is a vesztesnek és a követőinek be kell állnia a nyertes mögé, szurkolni neki, így a nyertesnek egyre nagyobb a szurkolótábora. Ez addig megy, amíg egy játékos nem marad, és mindenki az ő nevét skandálja.

Megjegyzések:

  • Amikor először játszatjuk egy csoportban, akkor is érdemes elmagyarázni az alapjátékot is. Hátha van aki nem ismeri vagy bizonytalan benne és nem fog szólni, hogy ő nem tudja.
  • A játékot csoportalakításra is használhatjuk. Addig folytassa egy-egy tanuló a küzdelmet, míg a kívánt csoportlétszámnak megfelelő szurkolója nem lesz.

A játék hatása:

  • A győzelem-vereség megélése, megtapasztalása, feldolgozása
  • Összetartozás érzés erősítése.
  • Egymás biztatásának átélése (a biztató és a biztatott szemszögéből).

Megbeszélés:

  • a hatások tudatosítása.

Eszközigény: – Időtartam: 1-4 perc. Életkor: 6-14.

Arc vagy tarkó

/0 Hozzászólások/in , , , , , , /by

A résztvevők körben állnak. A játékvezető felszólítására mindenki megnézi a szomszédjait, majd tapsra mindenki valamelyik szomszédja felé fordul (jobbra vagy balra). Aki tarkót lát, kiesik, aki arcot, bent marad. Addig megy a játék, míg csak egy páros marad. Célszerű a kört többször variálni (helyünket elhagyni és új helyre állni úgy, hogy mások legyenek a szomszédaink), hogy ne kerülhessenek egymás mellé összeszokott párok.

Tanóra eleji bemelegítésre is. Akik kiesnek, a helyükre mennek.

Ideális létszám: 12-15 fő,  Időtartam: 3-5 perc (létszámfüggő), Eszköz: -,  Korosztály: 6-12

 

Variációk:

  • Érzelmi fejlesztésre: szembe forduláskor egy meghatározott érzelmet tükröző arckifejezés felvételével.
  • Szembe forduláskor kézfogás, üdvözlés (szabadon vagy előre meghatározott módon), bemutatkozás (egymást nem ismerők csoportjában)
  • Tantárgyhoz kapcsolva: az adott témakörből egy-egy jellemző fogalom, szabály, példa stb. mondásával elforduláskor. Ha ugyanazt a szót mondják, akkor is kieshetnek.
  • Szembe forduláskor fél percig adott témáról folyamatosan beszélgetni. Ez lehet önismereti, bemutatkozó, önfeltáró vagy tantárgyi téma (előzetes élmények, ismétlés, egy problémára adott válasz stb.). Ebben az esetben nem szükséges kiesésre játszani.

Lehetséges megbeszélés témák:

  • Milyen érzés volt hamar kiesni / győztesnek lenni (milyen érzések, gondolatok merültek fel játék közben).

 

Újság-állat

/in , , , , , /by

A játékvezető felhívja a csoportok figyelmét arra, hogy a munka során a csoporttagok nem beszélhetnek egymással, nem írhatnak egymásnak utasításokat, és nem is mutogathatják el, milyen ötletük van. A tanulókat négy fős csoportokra osztjuk. Minden csoport kap egy egész újságlapot.  A feladatuk az, hogy az újságlapot körbeadva tépés-technikával alakítsanak ki egy állatot. Javítani csak addig lehet, amíg a papírból van, mert új lapot nem kaphatnak. Egyikük elkezdi kialakítani a figurát, majd viszonylag hamar tovább kell, hogy adja annak a társának, aki az asztalra koppantással jelzi, hogy folytatni szeretné a munkát. Fontos, hogy mindenki sorra kerüljön egyszer, mielőtt valaki másodszorra is kérné a lapot.

A módszer célja, hogy a tanulók megtapasztalják, hogyan gazdagíthatják a csoport munkáját saját ötleteikkel, és hogyan fejleszthetik tovább társaik ötleteit a közös munka sikerének érdekében,

Módosítás:

  • Nem hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy az újságlapot adják körbe, nem adjuk meg, hogy milyen módon dolgozzanak. A fő szabályt kell betartani: nem beszélhetnek, nem írhatnak, nem mutogathatják el, hogy milyen állatot akarnak készíteni. Oldják meg a feladatot saját belátásuk szerint. Érdekes megoldások, változatos munkamódszerek születnek. Lehetnek csapatok, ahol egy vezető átveszi az irányítást, máshol küzdelem folytatnak azért, hogy mindenki a saját állatát elkészítse. Nálunk az is előfordult, hogy apró fecnikre tépték a lapot és abból mozaikszerű állatot raktak össze. A szabálynak ez is megfelelt.
  • Így alkalmas arra, hogy a tanulók a csoporton belüli szerepeket, konfliktusokat megtapasztalják, lehetőséget kapnak az önérvényesítésre, a nagyobb kreativitásra.

 

Szempontok, melyekről a reflexió során beszélhetünk:

  • Milyen állatra gondoltak az első játékosok?
  • Mikor lett egyértelmű, hogy az az állat készül, amit végül elkészítettek?
  • Kitől származik az ötlet?
  • Milyen gyorsan jöttek rá a csoporttagok, hogy ez az állat készül?
  • Volt-e valaki, aki a saját ötletét mindenáron keresztül akarta vinni?
  • Hogyan élték meg, ha valaki nem tudta / nem akarta elfogadni, mit készít a csoport? (saját és mások érzelmeinek felismerése)
  • Érzékelhetők voltak-e „hatalmi harcok”? (befolyásolás, érzelmek kezelése)
  • Van-e valami hiányérzeted, elégedetlen vagy-e vagy sikeresnek, büszkének, elégedettnek érzed-e magad?

 

TANTÁRGY: összes        IDŐ: 5 perc+reflexió      ESZKÖZ: egy újságlap/csoport    MUNKAFORMA: csoportmunka (4-5 fő) ELŐKÉSZÍTÉS: –

 

 

Én vagyok a főnök

/in , , , , /by

A nap indítására, bemelegítésre és a tanulók átmozgatására is alkalmas játék, de akár tantárgyi tartalommal is megtölthető. Tanórák befejezésére is kiválóan alkalmas! (Nekünk inkább itt vált be – bár ezután a játék után néha lehetetlen befejezni a foglalkozást!)

Nagyon egyszerű, nagyon szeretik az osztályok (5-6. évfolyamon).

A játékvezető feltesz egy papírcsákót a fejére, vagy kezébe vesz egy tárgyat, ami egy főnök jelvénye lehet (pl. pálca, alma, palást… – de akár el is hagyható). Valamilyen jól utánozható mozdulatsort végez, miközben a zene ritmusára körbejár a teremben (pl. tapsol, dobbant a lábaival, döngeti a mellét, lóbálja a feje fölött a tárgyat, integet, stb.)

A tanulók utánozzák a főnököt, és mögé felsorakozva követik őt a teremben. A mozdulatokat váltogassuk, majd egy idő után adjuk át a papírcsákót ill. a tárgyat valamelyik tanulónak…

Tanács: a játék elkezdése előtt beszéljünk meg egy egyértelmű jelet, ami a játék lezárását jelenti. (Enélkül előforulhat, hogy a játékvezetőnek menekülnie kell, mert a tanulók nem fogják abba hagyni az utánzást.)

Foglalkozás zárására, tanóra befejezésére:

  • Egy-egy foglalkozást, tanórát lezárhatunk ezzel a játékkal is. A játékvezető először egyszerű mozdulatokat mutat utánzásra. Ezt követően olyanokat, amelyek pantomimszerűen utalnak az óra/foglalkozás témájára, tevékenységeire. A foglalkozáshoz kapcsolódó érzelmeket is megjelenítünk, majd egy-egy hangot, szót, kifejezést, mondatot, egyre inkább az óra témájához kapcsolódva. A beszédhez kapcsolhatunk órai értékelést, szándékok megfogalmazását is.

Változat: érzelmek kifejeződésének felismerését segítő gyakorlatként:

  • a játékvezető szemben áll a tanulókkal, akik szétszórtan, egymás arcát is látva helyezkednek el,
  • egyszerű mozdulatokat mutatunk a tanulók felé, amit utánoznak, a mozdulatokat egybefűzzük
  • egyszerű hangokat is adunk a mozdulatokhoz,
  • szavakat, mondatokat kapcsolunk a mozdulatokhoz,
  • különböző érzelmi állapotokat tükröző arckifejezést, gesztust is hozzá kapcsolunk a szavainkhoz, mozdulatainkhoz. Ha minden jól megy, innentől kezdve a gyerekek nem hagyják abba a játékot, mert ha a játékvezető azt mondja, hogy “Most már elég lesz!” – a tanulók ezt is utánozni fogják.

 

  • Ha két játékvezető (pedagógus) vezeti a játékot, az egyik lehet a nagyfőnök, aki különböző érzelmeket kifejező szavakat kiállt, melyeket a tanulók a másik játékvezetőt (kis főnököt) utánozva bemutatnak.

Az érzelmek listája segíthet. Lehet vegyesen, lehet egy-egy érzelemtípuson belül is választani (haladóknál).

Megbeszélés javasolt témái:

  • Mely tulajdonságokat volt nehéz eljátszani? Volt-e olyan szó, aminek a jelentésével nem nagyon voltak tisztában?
  • Mely jelzőket, érzelmeket játszhattuk volna el más mimikával, gesztusokkal?

 

 

TANTÁRGY: összes        IDŐ: 3-5 perc        ESZKÖZ: papírcsákó, zene

ELŐKÉSZÍTÉS: –      MIRE JÓ MÉG: különböző érzelmek jegyeinek megismerése, az érzlemekkel kapcsolatos szókincsfejlesztés

 

 

 

Az esőerdő hangjai

/in , , , /by

A játékosok körben állnak. A játékvezető egy-egy hangot kiadó mozdulatot kezd, amit a mellette álló tanuló átvesz (ő is azt a mozdulatot végzi), majd sorban egymás után mindenki elkezdi utánozni a mozgást. Fontos, hogy egy-egy játékos csak akkor kezdje, ha az előtte álló már végzi a mozdulatot. Ha a körben végig ment a játékvezetőig a mozdulat, a játékvezető egy másik mozdulatba kezd. Ez is láncban végig halad, azaz sorra átváltanak a játékosok erre a mozdulatra.

A mozdulatok sorban: tenyerek összedörzsölése, csettintgetés, combcsapkodás, lábdobogás – majd visszafelé – combcsapkodás, csettintgetés, tenyerek összedörzsölése. (Ezek helyett a játékvezető kitalálhat más, fokozatosan erősödő és gyengülő zajkeltő mozdulatokat is.

Ha jól csinálja a csoport, akkor a zaj fokozatosan hangosodik, majd fokozatosan elhalkul, mint egy kezdődő és fokozódó, majd elcsendesülő zápor.

Lehetséges megbeszélés témák:

  • Ha nem közöljük előre első alkalommal, hogy esőt szeretnénk utánozni, ki lehet találtatni, hogy a természetben milyen hasonló erősödő és elhalkuló jelenségeket figyelhetünk meg.
  • Mit fejleszt?
  • Milyen más zajkeltő, fokozatosan hangosodó mozdulatokat tudnának még kitalálni? (Kreativitás)
  • Beszélgetés az esőről: jó vagy rossza dolog az eső. Viszonylagosság, relativitás, különböző nézőpontok.

 

Vártam rád

/in , , , , /by

A játékosok kört alkotnak.

A kezdő játékos ránéz valakire, s azt mondja a kiválasztottnak: „Vártam rád.”

A kiszemelt ránéz valaki másra, s azt mondja: „Nem mentem”.

Az új kiszemelt ugyancsak kiválaszt magának egy új embert, s megerősíti: „De vártam rád.”

Aki az üzenetet kapta, új embert szemel ki, s azt mondja: „Sajnálom.”

 

A lánc innen elölről indul. A mondandó szöveg egymás után tehát:

„Vártam Rád. Nem mentem. De vártam rád. Sajnálom. Vártam rád. Nem mentem…” stb.

Nehezíthető azzal, hogy nem kell, sőt nem is szabad mutatni, az üzenetadó csak szemmel választhatja ki a társát, illetve különféle érzelmi tartalommal, hangerővel kell a mondatokat továbbadni.

Változat:

  • Bármely négy, egymásnak felelgetős mondat alkalmas a játékhoz. Ez lehet a csoport életében aktuális beszélgetéssel kapcsolatos, de maguk a gyermekek is kitalálhatják. (Pl. Figyelj rám! Figyelek. De nem figyelsz! Bocsánat!)
  • Játszhatjuk úgy is, hogy aki téveszt, kiáll. (Ekkor unatkozni fog, ezért inkább pl. álljon egy lábon, guggoljon stb.)
  • A játék megértése, tanulása során mi körben, sorban egymásra nézve játszottuk, mivel a választások nem voltak egyértelműek, nem tudták ki következik. Talán túl sokan voltunk hozzá egy osztálynyian (20 fölött).

Read more

Aprópénz / Édességek

/in , , , , , , , , /by

Fejlesztő hatás: A játék három fordulójából az első kettő az önérvényesítés és így a társas hatékonyság sikerét és kudarcát, a harmadik kör pedig a csoporton belüli rokonszenvi viszonyokat tükrözi. A tagok átélhetik a kudarc, a veszteség érzését és azt, hogy mennyire fontosak a többiek számára, hányszor lépnek velük kapcsolatba, így a csoporttagok egymás iránti érzései is feltárulnak.

Életkori ajánlás: Mindhárom korosztálynál nyugodtan használható.

Csoportvezetői gyakorlat: komolyabb csoportvezetői gyakorlatot nem igényel

Idői keretek: 10-15 perc

Eszközigény: 100-150 db aprópénz,  egy nagy asztal, papír, ceruza

A játék leírása: A csoporttagok az asztal körül ülnek. Az asztal közepére kiborítjuk a pénzt.

  1. forduló: A csoporttagok jeladás után annyit vehetnek el a középen levő pénzből, amennyit csak tudnak, vagy akarnak. Ezután megszámoljuk, kinek hány darab jutott és ezt felírjuk.
  2. forduló: A következő körben sorban egymás után mindenki két társától elvehet annyi pénzt, amennyit akar. Ez után újra számoljuk a pénzt, és felírjuk, kinek mennyije maradt.
  3. forduló: A harmadik körben sorban egymás után mindenki két társának adhat aprópénzt, annyit, amennyit jónak lát. Ezután újraszámoljuk a pénzt, kinek mennyi lett a végére.

Egyéb megjegyzések: Gyerekek számára a veszteség, az, hogy elvesznek pénzt tőlük nagyon frusztráló lehet, így velük ez a játék nagy óvatosságot igényel (Benedek, 1992).

Forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/gyakorlatok_jtkok_gyjtemnye.html

Változatunk:

  • pénz helyett édességgel, mogyoróval, gyümölccsel (mi így játszottuk)

Megbeszélés javasolt témái:

  • Mit éltél át az egyes fordulók során? Mit gondoltál, mit érzetél? Volt-e valami meglepő mások viselkedésében? Mit csinálnál másképp ha még egyszer játszanánk?

Az egész világ így csinálja

/in , , , , , , , , , , /by

Fejlesztő hatás: A nem verbális kifejezőkészség fejlesztése

Csoportvezetői gyakorlat: nem igényel különösebb csoportvezetői gyakorlatot

Idői keretek: 20-30 perc

Eszközigény: nincs

A játék leírása: A játékosok körben ülnek. Egy játékos kimegy. A többiek megegyeznek egy határozó szóban, például, okosan, türelmesen, türelmetlenül, méltóságteljesen stb. A feladat az, hogy amikor a játékos bejön kitalálja az adott határozó szót. Olyan cselekvésre vonatkozó kérdéseket tehet fel, ami arra vonatkozik, hogy hogyan csinálja az adott dolgot az egész világ. Például: Hogyan mos autót az egész világ? Hogyan reggelizik az egész világ? Stb. A csoportból mindig mást kérdezhet, és akit kérdez, annak az a feladata, hogy gesztusokkal, mimikával, eljátssza az adott kérdésre a választ, úgy, hogy az a kitalálandó határozószónak megfeleljen, például méltóságteljesen mosson autót, reggelizzen, stb. Akinél a kitaláló rájön a határozószóra, az megy ki a következő körben.

Egyéb megjegyzések: Általában nagyon vidám játék, nagy nevetések szokták kísérni.

Forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/gyakorlatok_jtkok_gyjtemnye.html 

 

Királyfi, királylány, sárkány

/in , /by

A kő-papír-olló játékhoz hasonló.

Sárkány elrabolja a királylányt (tűzokádás eljátszása, háááá… hangoztatása)
Királyfi megöli a sárkányt (karddal suhintás eljátszása, dzsí-dzsá kiáltás)
Királylány elcsábítja a királyfit (táncikál, énekel: trallala)

Read more

Billenő székek

/in , , , /by

Körbe rakjuk a székeket, annyit, ahányan vagyunk. Befelé néz az ülőkéje.
Minden szék mögé áll valaki. A széket mindenki kifelé billentve tartja, hogy csak két lábon áll. Csak egy kézzel szabad hozzáérni a támlájához.
Feladat: minden játékosnak tovább kell haladnia és egy kör megtétele után vissza kell érnie, meg kell tennie egy kört úgy, hogy:

  • sorban minden széket meg kell tartania
  • egyetlen széknek sem szabad sem felborulni, sem mind a négy lábán állnia, végig két lábon kell maradniuk,
  • egy időben egy széket csak egy játékos érinthet,
  • a széket csak egy kézzel szabad érinteni.

 

Javaslatok a játékhoz:

  • A játékvezető ne adjon több instrukciót a feladat megoldásához, ne javasoljon stratégiát, arra a csoportnak magától kell rájönnie.

Megbeszélés javasolt témái:

  • Milyen tulajdonságok, milyen feltételek szükségesek a feladat sikeres végrehajtásához? (koncentráció, egymásra figyelés, ritmusérzék, ügyesség stb.)
  • Jelentek-e meg szerepek a megoldás kidolgozása és megvalósítása során? (pl. irányító, újító, ötletadó, akadékoskodó, egyetértő stb.)
  • Milyen érzelmek, érzelmi megnyilvánulások jelentek meg?
  • Hogyan tudunk segítséget adni másoknak (a szabályok betartása mellett)?