Farkasszem

/0 Hozzászólások/in , , , , , , /by

A csoportot párokra osztjuk. A párok egymással szemben közel („minél közelebb”) ülnek. (Konkrét távolságot nem határozunk meg.)

Feladat: az egymással szemben ülők folyamatosan nézzenek egymás szemébe 1 percen keresztül. Read more

Kő-papír-olló és a szurkolótábor

/0 Hozzászólások/in , , , , , , /by

Egyszerű és nagyszerű példája annak, hogy egy nagyon egyszerű játékban is több lehetőség van, mint gondolják. Nem csak a szerencséről és a győzelemről szól. A győzelemhez és vereséghez kapcsolódó érzelmek megéléséről és feldolgozásáról, és a játéknak ebben a változatában még az összetartozás érzéséről is.

Párokba osztjuk a résztvevőket, akiknek le kell játszaniuk egy kő-papír-olló játékot.

Kő-papír-olló alapjáték:

A játékosok párba állnak, a következőket mondják egyszerre, ritmusosan: “Kő, papír, olló.” Az utolsó szótag kimondásakor egyszerre mutatnak a következő kézjelek közül egyet, választásuk szerint bármelyiket:

Összezárt tenyér: kő.

Széttárt mutató és középső ujj: olló.

Nyitott tenyér: papír.

Ha ugyanazt a jelet mutatják, megismétlik a játékot addig, amíg nem mutatnak különbözőt. Különböző jel esetén valamelyikük veszíteni fog, a másik játékos pedig nyerni. A győzelem megállapítása a következők szerint történik:

A kő kicsorbítja az ollót: a kő nyer.

A papír betakarja a követ: a papír nyer.

Az olló elvágja a papírt: az olló nyer.

Szurkolótábor változat:

A vesztesnek a győztes mögé kell állnia (fogva a vállát), skandálnia a nevét, bátorítani, biztatni kell őt. A nyertes keres egy másik nyertest, akivel egy újabb kör kő-papír-ollót játszik. Itt is a vesztesnek és a követőinek be kell állnia a nyertes mögé, szurkolni neki, így a nyertesnek egyre nagyobb a szurkolótábora. Ez addig megy, amíg egy játékos nem marad, és mindenki az ő nevét skandálja.

Megjegyzések:

  • Amikor először játszatjuk egy csoportban, akkor is érdemes elmagyarázni az alapjátékot is. Hátha van aki nem ismeri vagy bizonytalan benne és nem fog szólni, hogy ő nem tudja.
  • A játékot csoportalakításra is használhatjuk. Addig folytassa egy-egy tanuló a küzdelmet, míg a kívánt csoportlétszámnak megfelelő szurkolója nem lesz.

A játék hatása:

  • A győzelem-vereség megélése, megtapasztalása, feldolgozása
  • Összetartozás érzés erősítése.
  • Egymás biztatásának átélése (a biztató és a biztatott szemszögéből).

Megbeszélés:

  • a hatások tudatosítása.

Eszközigény: – Időtartam: 1-4 perc. Életkor: 6-14.

Egyenesből keresztbe

/0 Hozzászólások/in , , /by

A játékra keresve általában az alábbiakat találjuk az interneten, de javasoljuk, hogy ne így kezdjük tanítani! (Mi inkább így nevezzük: csöbörből vödörbe.)

Egy labdát (vagy puha játékot) dobálnak egymásnak a körben ülő csoporttagok. A dobó a következő állítások valamelyikét mondhatja:

  • Keresztből egyenesbe
  • Egyenesből keresztbe
  • Keresztből keresztbe
  • Egyenesből egyenesbe

Vagyis két szót kell variálni: az egyenes és a kereszt szavakat.

A játékvezető, aki ismeri a szabályt, minden dobás után közli, hogy a dobáskor elhangzott állítás megfelel-e a szabálynak vagy nem. Aki rájön a szabályra, megsúghatja a játékvezetőnek, és ha jó a megfejtése, a továbbiakban a játékvezetőt segíti azzal, hogy ő is közli, hogy a kijelentés a szabály szerint jó vagy sem.

A szabály: keresztezik-e a dobó és az elkapó játékosok lábai egymást. Ha a dobóé keresztezi, akkor a “Keresztből…” kezdet a jó, ha az elkapó éppen nem keresztezi a lábait, akkor az “…egyenesbe” befejezés a helyes.

Ideális létszám: 15-20 fő

Javasolt változat: “Csöbörből vödörbe”

  • A játékot azzal kezdjük, hogy megbeszéljük a szólás jelentését, konkrét példákat hozunk saját élethelyzetekből.
  • Választunk két bármilyen, egymástól eltérő szót. Pl. vödör és csöbör (ezt ma már meg kell magyarázni a diákoknak). Az egyik pl. jelenti a fiúkat, a másik a lányokat. Erre hamar rá fognak jönni a játékosok. Ekkor nehezítünk:
  • Másik két szót választunk (a gyerekek javasoljanak)! A két szó jelöljön a tanulókon egy-egy jól felismerhető tulajdonságot: pl. fűzős cipője van-e vagy nem a dobó/elkapó játékosoknak. A játék menetén könnyen változó jellemzőket csak fokozatosan vezetjük be. Ezek a láb keresztezésén kívül lehet pl. az is, hogy hosszú ujjú felső ruha vagy rövid ujjú ruha van a tanulón. Ha már néhányan rájöttek, akkor a játékvezető kezdeményezheti, hogy különösebb feltűnés nélkül leveszi a rajta lévő hosszú ujjú pulóvert (mondván, hogy melege van), és innentől kezdve az addigi megjelölés helyett a másik szó fog illeni rá. A szabályt felismerő játékosok ilyenkor maguk is elkezdik ezt az öltöző-vetkőző tevékenységet, jól szórakozva a többieken.

Megbeszélés javasolt témái:

  • A “Csöbörből vödörbe” megbeszélése (saját élethelyzeti példák).
  • a játék közbeni érzések

Arc vagy tarkó

/0 Hozzászólások/in , , , , , , /by

A résztvevők körben állnak. A játékvezető felszólítására mindenki megnézi a szomszédjait, majd tapsra mindenki valamelyik szomszédja felé fordul (jobbra vagy balra). Aki tarkót lát, kiesik, aki arcot, bent marad. Addig megy a játék, míg csak egy páros marad. Célszerű a kört többször variálni (helyünket elhagyni és új helyre állni úgy, hogy mások legyenek a szomszédaink), hogy ne kerülhessenek egymás mellé összeszokott párok.

Tanóra eleji bemelegítésre is. Akik kiesnek, a helyükre mennek.

Ideális létszám: 12-15 fő,  Időtartam: 3-5 perc (létszámfüggő), Eszköz: -,  Korosztály: 6-12

 

Variációk:

  • Érzelmi fejlesztésre: szembe forduláskor egy meghatározott érzelmet tükröző arckifejezés felvételével.
  • Szembe forduláskor kézfogás, üdvözlés (szabadon vagy előre meghatározott módon), bemutatkozás (egymást nem ismerők csoportjában)
  • Tantárgyhoz kapcsolva: az adott témakörből egy-egy jellemző fogalom, szabály, példa stb. mondásával elforduláskor. Ha ugyanazt a szót mondják, akkor is kieshetnek.
  • Szembe forduláskor fél percig adott témáról folyamatosan beszélgetni. Ez lehet önismereti, bemutatkozó, önfeltáró vagy tantárgyi téma (előzetes élmények, ismétlés, egy problémára adott válasz stb.). Ebben az esetben nem szükséges kiesésre játszani.

Lehetséges megbeszélés témák:

  • Milyen érzés volt hamar kiesni / győztesnek lenni (milyen érzések, gondolatok merültek fel játék közben).

 

Újság-állat

/in , , , , , /by

A játékvezető felhívja a csoportok figyelmét arra, hogy a munka során a csoporttagok nem beszélhetnek egymással, nem írhatnak egymásnak utasításokat, és nem is mutogathatják el, milyen ötletük van. A tanulókat négy fős csoportokra osztjuk. Minden csoport kap egy egész újságlapot.  A feladatuk az, hogy az újságlapot körbeadva tépés-technikával alakítsanak ki egy állatot. Javítani csak addig lehet, amíg a papírból van, mert új lapot nem kaphatnak. Egyikük elkezdi kialakítani a figurát, majd viszonylag hamar tovább kell, hogy adja annak a társának, aki az asztalra koppantással jelzi, hogy folytatni szeretné a munkát. Fontos, hogy mindenki sorra kerüljön egyszer, mielőtt valaki másodszorra is kérné a lapot.

A módszer célja, hogy a tanulók megtapasztalják, hogyan gazdagíthatják a csoport munkáját saját ötleteikkel, és hogyan fejleszthetik tovább társaik ötleteit a közös munka sikerének érdekében,

Módosítás:

  • Nem hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy az újságlapot adják körbe, nem adjuk meg, hogy milyen módon dolgozzanak. A fő szabályt kell betartani: nem beszélhetnek, nem írhatnak, nem mutogathatják el, hogy milyen állatot akarnak készíteni. Oldják meg a feladatot saját belátásuk szerint. Érdekes megoldások, változatos munkamódszerek születnek. Lehetnek csapatok, ahol egy vezető átveszi az irányítást, máshol küzdelem folytatnak azért, hogy mindenki a saját állatát elkészítse. Nálunk az is előfordult, hogy apró fecnikre tépték a lapot és abból mozaikszerű állatot raktak össze. A szabálynak ez is megfelelt.
  • Így alkalmas arra, hogy a tanulók a csoporton belüli szerepeket, konfliktusokat megtapasztalják, lehetőséget kapnak az önérvényesítésre, a nagyobb kreativitásra.

 

Szempontok, melyekről a reflexió során beszélhetünk:

  • Milyen állatra gondoltak az első játékosok?
  • Mikor lett egyértelmű, hogy az az állat készül, amit végül elkészítettek?
  • Kitől származik az ötlet?
  • Milyen gyorsan jöttek rá a csoporttagok, hogy ez az állat készül?
  • Volt-e valaki, aki a saját ötletét mindenáron keresztül akarta vinni?
  • Hogyan élték meg, ha valaki nem tudta / nem akarta elfogadni, mit készít a csoport? (saját és mások érzelmeinek felismerése)
  • Érzékelhetők voltak-e „hatalmi harcok”? (befolyásolás, érzelmek kezelése)
  • Van-e valami hiányérzeted, elégedetlen vagy-e vagy sikeresnek, büszkének, elégedettnek érzed-e magad?

 

TANTÁRGY: összes        IDŐ: 5 perc+reflexió      ESZKÖZ: egy újságlap/csoport    MUNKAFORMA: csoportmunka (4-5 fő) ELŐKÉSZÍTÉS: –

 

 

Evolúció

/in , , , , , /by

A szerencsén múló győztes-vesztes játék, a kő-papír-olló módszerrel, melyben az evolúciót is modellezzük.

  • Kezdetben mindenki az evolúció legalján vegetál, mindenki amőba. A sok-sok amőba úszkál és mondogatja: amőba, amőba, amőba…
  • Ha két amőba találkozik, játszanak egy kő-papír-ollót, a nyertes továbbfejlődik, tojás lesz. A tojás mondogatja: tojás, tojás, tojás…
  • Ha két tojás találkozik, megint játszanak egy kő-papír-ollót. A nyertes sas lesz, a vesztes visszafejlődik amőbává. A sas szárnyal és mondogatja: sas, sas, sas…
  • Ha két sas találkozik a jobbik superman lehet, és megnyeri a játékot a másik ismét tojás lesz.

A játéknak akkor van vége, ha csak egy-egy amőba, tojás, sas maradt.

Környezetismeret, biológia órákon bemelegítő játékként is használható a közvetlen tantárgyi kapcsolódás miatt.

Megbeszélés javasolt témái:

  • A győztes-vesztes szerepek és a hozzá kapcsolódó érzelmek
  • A szerencse szerepe az előrehaladásban, magasabb szint elérésében
  • Melyik szint élőlényeinek jobb a helyzete? Boldogabb-e az élete annak, aki magasabb szinten áll?

Vártam rád

/in , , , , /by

A játékosok kört alkotnak.

A kezdő játékos ránéz valakire, s azt mondja a kiválasztottnak: „Vártam rád.”

A kiszemelt ránéz valaki másra, s azt mondja: „Nem mentem”.

Az új kiszemelt ugyancsak kiválaszt magának egy új embert, s megerősíti: „De vártam rád.”

Aki az üzenetet kapta, új embert szemel ki, s azt mondja: „Sajnálom.”

 

A lánc innen elölről indul. A mondandó szöveg egymás után tehát:

„Vártam Rád. Nem mentem. De vártam rád. Sajnálom. Vártam rád. Nem mentem…” stb.

Nehezíthető azzal, hogy nem kell, sőt nem is szabad mutatni, az üzenetadó csak szemmel választhatja ki a társát, illetve különféle érzelmi tartalommal, hangerővel kell a mondatokat továbbadni.

Változat:

  • Bármely négy, egymásnak felelgetős mondat alkalmas a játékhoz. Ez lehet a csoport életében aktuális beszélgetéssel kapcsolatos, de maguk a gyermekek is kitalálhatják. (Pl. Figyelj rám! Figyelek. De nem figyelsz! Bocsánat!)
  • Játszhatjuk úgy is, hogy aki téveszt, kiáll. (Ekkor unatkozni fog, ezért inkább pl. álljon egy lábon, guggoljon stb.)
  • A játék megértése, tanulása során mi körben, sorban egymásra nézve játszottuk, mivel a választások nem voltak egyértelműek, nem tudták ki következik. Talán túl sokan voltunk hozzá egy osztálynyian (20 fölött).

Read more

Én még soha

/in , , , , /by

A játékosok körben ülnek és sorban mindenki mond valamit, amit még sohasem tett, de amiről azt feltételezi, hogy a csoport többi tagja már igen. Például azt mondhatja: „Én még sohasem voltam Budapesten”. Ha sikerül olyat találnia, amit a többiek már tényleg csináltak egy pontot kap. Az nyer aki először gyűjt össze három pontot.

Fejlesztő hatás: A csoport alakulási szakaszában játszható, ismerkedési játék.

Életkori ajánlás: felnőtteknek, esetleg idősebb serdülőknek ajánlott

Csoportvezetői gyakorlat: Nem igényel komolyabb csoportvezetői gyakorlatot

Idői keretek: 15-20 perc

Eszközigény: nincs

Egyéb megjegyzések: Mivel ismerkedéses játékról van szó, érdemes kiemelni az őszinteség fontosságát (Perhman, é.n.).

Forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/gyakorlatok_jtkok_gyjtemnye.html

 

Az egész világ így csinálja

/in , , , , , , , , , , /by

Fejlesztő hatás: A nem verbális kifejezőkészség fejlesztése

Csoportvezetői gyakorlat: nem igényel különösebb csoportvezetői gyakorlatot

Idői keretek: 20-30 perc

Eszközigény: nincs

A játék leírása: A játékosok körben ülnek. Egy játékos kimegy. A többiek megegyeznek egy határozó szóban, például, okosan, türelmesen, türelmetlenül, méltóságteljesen stb. A feladat az, hogy amikor a játékos bejön kitalálja az adott határozó szót. Olyan cselekvésre vonatkozó kérdéseket tehet fel, ami arra vonatkozik, hogy hogyan csinálja az adott dolgot az egész világ. Például: Hogyan mos autót az egész világ? Hogyan reggelizik az egész világ? Stb. A csoportból mindig mást kérdezhet, és akit kérdez, annak az a feladata, hogy gesztusokkal, mimikával, eljátssza az adott kérdésre a választ, úgy, hogy az a kitalálandó határozószónak megfeleljen, például méltóságteljesen mosson autót, reggelizzen, stb. Akinél a kitaláló rájön a határozószóra, az megy ki a következő körben.

Egyéb megjegyzések: Általában nagyon vidám játék, nagy nevetések szokták kísérni.

Forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/gyakorlatok_jtkok_gyjtemnye.html 

 

Cselekvésdominó

/in , , , , , /by

Különösen segíti az egymásra való odafigyelést. Előkészületeket igényel.
Elkészítünk cetlin annyi (vicces) cselekvést, ahány tanulónk van a csoportban. A cselekvések láncot alkotnak, az egyik feltétele a másiknak, egyik után következik a másik, egymást kiváltják.

Pl. Első cetlire: Mosolyogj és közben állj fél lábon! 2. cetlire: Ha valaki mosolygott és fél lábra állt, akkor Te menj oda a valakihez, és öleld meg! 3. Ha valaki odament valakihez és megölelte, akkor te kiabáld azt, hogy Hipp-hipp hurrá!!! 4. Ha valaki azt kiáltotta, hogy Hipp-hurrá, te guggolj le! 5. Ha valaki leguggolt, te vakard meg a fejed tetejét és hümmögj elgondolkodva! és így tovább…
A gyerekek feladata odafigyelni az előttük szereplő gyerekekre, és minél gyorsabban, pörgősebben végrehajtani a feladatokat.
A játék kezdetén osszuk ki a cetliket és álljunk körbe, hogy mindenki jól lássa egymást! Az eredeti lista legyen nálunk, hogy kövessük az eseményeket!

Változatlehetőségek:

  • Megfelelően kitalált feladatokkal nagyon sokféle kompetencia fejlesztésére lehetőséget nyújt.
  • Akár tantárgyi tartalommal is megtölthető.
  • Bogozd ki a csomót a cselekvésdominó utolsó szakaszában.

Kétszer is eljátszhatjuk egymás után, a szerepeket újra sorsolva.
Megbeszélés:
• mit fejlesztett a játék
• mi a feltétele, hogy a játék jól sikerüljön
• mi okozott nehézséget a csoport számára
• miben volt más még egyszer eljátszani