Elefánt és pálmafa

/0 Hozzászólások/in , , , /by

Hárman egyet (Elefánt és pálmafa)

A résztvevők körben állnak. Egyikük a kör közepén. A középen álló játékos valakire hirtelen rámutat és egy alakzatot nevez meg.

Read more

Farkasszem

/0 Hozzászólások/in , , , , , , /by

A csoportot párokra osztjuk. A párok egymással szemben közel („minél közelebb”) ülnek. (Konkrét távolságot nem határozunk meg.)

Feladat: az egymással szemben ülők folyamatosan nézzenek egymás szemébe 1 percen keresztül. Read more

A család mániája (A játszma szabálya)

/0 Hozzászólások/in , , , , , , , , , , /by

Egyéb néven vagy játékváltozatokként: A játszma szabálya, Mániás család, Pszichológus játék

Egyvalaki kimegy a teremből. A bent maradók megegyeznek valamilyen szabályban a
kérdező feladata ennek kitalálása. A kérdező mindenkinek feltesz egy kérdést, s a kapott válaszok alapján próbálja megfejteni az adott játék szabályát. Például Read more

Kő-papír-olló és a szurkolótábor

/0 Hozzászólások/in , , , , , , /by

Egyszerű és nagyszerű példája annak, hogy egy nagyon egyszerű játékban is több lehetőség van, mint gondolják. Nem csak a szerencséről és a győzelemről szól. A győzelemhez és vereséghez kapcsolódó érzelmek megéléséről és feldolgozásáról, és a játéknak ebben a változatában még az összetartozás érzéséről is.

Párokba osztjuk a résztvevőket, akiknek le kell játszaniuk egy kő-papír-olló játékot.

Kő-papír-olló alapjáték:

A játékosok párba állnak, a következőket mondják egyszerre, ritmusosan: “Kő, papír, olló.” Az utolsó szótag kimondásakor egyszerre mutatnak a következő kézjelek közül egyet, választásuk szerint bármelyiket:

Összezárt tenyér: kő.

Széttárt mutató és középső ujj: olló.

Nyitott tenyér: papír.

Ha ugyanazt a jelet mutatják, megismétlik a játékot addig, amíg nem mutatnak különbözőt. Különböző jel esetén valamelyikük veszíteni fog, a másik játékos pedig nyerni. A győzelem megállapítása a következők szerint történik:

A kő kicsorbítja az ollót: a kő nyer.

A papír betakarja a követ: a papír nyer.

Az olló elvágja a papírt: az olló nyer.

Szurkolótábor változat:

A vesztesnek a győztes mögé kell állnia (fogva a vállát), skandálnia a nevét, bátorítani, biztatni kell őt. A nyertes keres egy másik nyertest, akivel egy újabb kör kő-papír-ollót játszik. Itt is a vesztesnek és a követőinek be kell állnia a nyertes mögé, szurkolni neki, így a nyertesnek egyre nagyobb a szurkolótábora. Ez addig megy, amíg egy játékos nem marad, és mindenki az ő nevét skandálja.

Megjegyzések:

  • Amikor először játszatjuk egy csoportban, akkor is érdemes elmagyarázni az alapjátékot is. Hátha van aki nem ismeri vagy bizonytalan benne és nem fog szólni, hogy ő nem tudja.
  • A játékot csoportalakításra is használhatjuk. Addig folytassa egy-egy tanuló a küzdelmet, míg a kívánt csoportlétszámnak megfelelő szurkolója nem lesz.

A játék hatása:

  • A győzelem-vereség megélése, megtapasztalása, feldolgozása
  • Összetartozás érzés erősítése.
  • Egymás biztatásának átélése (a biztató és a biztatott szemszögéből).

Megbeszélés:

  • a hatások tudatosítása.

Eszközigény: – Időtartam: 1-4 perc. Életkor: 6-14.

Újság-állat

/in , , , , , /by

A játékvezető felhívja a csoportok figyelmét arra, hogy a munka során a csoporttagok nem beszélhetnek egymással, nem írhatnak egymásnak utasításokat, és nem is mutogathatják el, milyen ötletük van. A tanulókat négy fős csoportokra osztjuk. Minden csoport kap egy egész újságlapot.  A feladatuk az, hogy az újságlapot körbeadva tépés-technikával alakítsanak ki egy állatot. Javítani csak addig lehet, amíg a papírból van, mert új lapot nem kaphatnak. Egyikük elkezdi kialakítani a figurát, majd viszonylag hamar tovább kell, hogy adja annak a társának, aki az asztalra koppantással jelzi, hogy folytatni szeretné a munkát. Fontos, hogy mindenki sorra kerüljön egyszer, mielőtt valaki másodszorra is kérné a lapot.

A módszer célja, hogy a tanulók megtapasztalják, hogyan gazdagíthatják a csoport munkáját saját ötleteikkel, és hogyan fejleszthetik tovább társaik ötleteit a közös munka sikerének érdekében,

Módosítás:

  • Nem hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy az újságlapot adják körbe, nem adjuk meg, hogy milyen módon dolgozzanak. A fő szabályt kell betartani: nem beszélhetnek, nem írhatnak, nem mutogathatják el, hogy milyen állatot akarnak készíteni. Oldják meg a feladatot saját belátásuk szerint. Érdekes megoldások, változatos munkamódszerek születnek. Lehetnek csapatok, ahol egy vezető átveszi az irányítást, máshol küzdelem folytatnak azért, hogy mindenki a saját állatát elkészítse. Nálunk az is előfordult, hogy apró fecnikre tépték a lapot és abból mozaikszerű állatot raktak össze. A szabálynak ez is megfelelt.
  • Így alkalmas arra, hogy a tanulók a csoporton belüli szerepeket, konfliktusokat megtapasztalják, lehetőséget kapnak az önérvényesítésre, a nagyobb kreativitásra.

 

Szempontok, melyekről a reflexió során beszélhetünk:

  • Milyen állatra gondoltak az első játékosok?
  • Mikor lett egyértelmű, hogy az az állat készül, amit végül elkészítettek?
  • Kitől származik az ötlet?
  • Milyen gyorsan jöttek rá a csoporttagok, hogy ez az állat készül?
  • Volt-e valaki, aki a saját ötletét mindenáron keresztül akarta vinni?
  • Hogyan élték meg, ha valaki nem tudta / nem akarta elfogadni, mit készít a csoport? (saját és mások érzelmeinek felismerése)
  • Érzékelhetők voltak-e „hatalmi harcok”? (befolyásolás, érzelmek kezelése)
  • Van-e valami hiányérzeted, elégedetlen vagy-e vagy sikeresnek, büszkének, elégedettnek érzed-e magad?

 

TANTÁRGY: összes        IDŐ: 5 perc+reflexió      ESZKÖZ: egy újságlap/csoport    MUNKAFORMA: csoportmunka (4-5 fő) ELŐKÉSZÍTÉS: –

 

 

Vártam rád

/in , , , , /by

A játékosok kört alkotnak.

A kezdő játékos ránéz valakire, s azt mondja a kiválasztottnak: „Vártam rád.”

A kiszemelt ránéz valaki másra, s azt mondja: „Nem mentem”.

Az új kiszemelt ugyancsak kiválaszt magának egy új embert, s megerősíti: „De vártam rád.”

Aki az üzenetet kapta, új embert szemel ki, s azt mondja: „Sajnálom.”

 

A lánc innen elölről indul. A mondandó szöveg egymás után tehát:

„Vártam Rád. Nem mentem. De vártam rád. Sajnálom. Vártam rád. Nem mentem…” stb.

Nehezíthető azzal, hogy nem kell, sőt nem is szabad mutatni, az üzenetadó csak szemmel választhatja ki a társát, illetve különféle érzelmi tartalommal, hangerővel kell a mondatokat továbbadni.

Változat:

  • Bármely négy, egymásnak felelgetős mondat alkalmas a játékhoz. Ez lehet a csoport életében aktuális beszélgetéssel kapcsolatos, de maguk a gyermekek is kitalálhatják. (Pl. Figyelj rám! Figyelek. De nem figyelsz! Bocsánat!)
  • Játszhatjuk úgy is, hogy aki téveszt, kiáll. (Ekkor unatkozni fog, ezért inkább pl. álljon egy lábon, guggoljon stb.)
  • A játék megértése, tanulása során mi körben, sorban egymásra nézve játszottuk, mivel a választások nem voltak egyértelműek, nem tudták ki következik. Talán túl sokan voltunk hozzá egy osztálynyian (20 fölött).

Read more

Aprópénz / Édességek

/in , , , , , , , , /by

Fejlesztő hatás: A játék három fordulójából az első kettő az önérvényesítés és így a társas hatékonyság sikerét és kudarcát, a harmadik kör pedig a csoporton belüli rokonszenvi viszonyokat tükrözi. A tagok átélhetik a kudarc, a veszteség érzését és azt, hogy mennyire fontosak a többiek számára, hányszor lépnek velük kapcsolatba, így a csoporttagok egymás iránti érzései is feltárulnak.

Életkori ajánlás: Mindhárom korosztálynál nyugodtan használható.

Csoportvezetői gyakorlat: komolyabb csoportvezetői gyakorlatot nem igényel

Idői keretek: 10-15 perc

Eszközigény: 100-150 db aprópénz,  egy nagy asztal, papír, ceruza

A játék leírása: A csoporttagok az asztal körül ülnek. Az asztal közepére kiborítjuk a pénzt.

  1. forduló: A csoporttagok jeladás után annyit vehetnek el a középen levő pénzből, amennyit csak tudnak, vagy akarnak. Ezután megszámoljuk, kinek hány darab jutott és ezt felírjuk.
  2. forduló: A következő körben sorban egymás után mindenki két társától elvehet annyi pénzt, amennyit akar. Ez után újra számoljuk a pénzt, és felírjuk, kinek mennyije maradt.
  3. forduló: A harmadik körben sorban egymás után mindenki két társának adhat aprópénzt, annyit, amennyit jónak lát. Ezután újraszámoljuk a pénzt, kinek mennyi lett a végére.

Egyéb megjegyzések: Gyerekek számára a veszteség, az, hogy elvesznek pénzt tőlük nagyon frusztráló lehet, így velük ez a játék nagy óvatosságot igényel (Benedek, 1992).

Forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/gyakorlatok_jtkok_gyjtemnye.html

Változatunk:

  • pénz helyett édességgel, mogyoróval, gyümölccsel (mi így játszottuk)

Megbeszélés javasolt témái:

  • Mit éltél át az egyes fordulók során? Mit gondoltál, mit érzetél? Volt-e valami meglepő mások viselkedésében? Mit csinálnál másképp ha még egyszer játszanánk?

Ez egy tik

/in , , , , /by

A játékosok körben ülnek. A játékvezető a tőle balra ülő (1. sz. játékos) számára egy tárgyat (labda, toll stb.) ad és azt mondja: „Ez egy TIK.” Mire a mellette ülő visszakérdez: „Mi ez?”. A játékvezető megismétli: „Ez egy TIK.” Ekkor az 1. sz. játékos továbbadja a következő  (2. sz.) játékosnak, és ezt mondja: „Ez egy TIK.”

A 2. sz. játékos, amikor átveszi a tárgyat, visszakérdez az 1. sz-felé: „Mi ez?” Az 1. sz. játékos nem válaszol, hanem szintén visszakérdez a játékvezető felé, aki válaszolja az 1. sz. játékosnak: „Ez egy TIK.” Az 1. sz. játékos ezt a választ tovább adja a 2. sz. játékosnak, aki ekkor adhatja csak tovább a 3. sz. játékosnak a tárgyat a válasszal: “Ez egy TIK.”

Ez a kérdés-felelet játék minden játékosnál sorban lejátszódik. Vagyis csak akkor lehet tovább adni a tárgyat, ha már visszakérdeztünk, és a kérdésünk eljutott a játékvezetőig, akitől a soron következő játékosok eljuttatják a választ ahhoz a játékoshoz, akinél éppen a tárgy van.

Ha ezt már mindkét irányba begyakoroltuk, jön a nehezítés: a játékvezető egy másik tárgyat indít az előző tárggyal ellentétes irányba a következő szavakkal: “Ez egy TAK.” Így a körben két tárgy halad. Mindkét tárgy átadója és ajátékvezető között közben a kérdés (Mi ez?) és a válasz (Ez egy tik – vagy Ez egy tak.) is megjárja az utat.

A két tárgy egyszer csak találkozni fog, és ha minden jól megy, el is hagyják egymást ellentétes irányban. A játék addig tart, amíg vissza nem érkezik mindkét tárgy a játékvezetőhöz. (Ilyen nálunk még nem fordult elő, de ennek ellenére nagyon jól szórakoztak a résztvevők.)

A játék igen nagy figyelmet igényel, így a tehetséggondozásban is jól alkalmazható képességfejlesztésre is. Emellett azonban a társas készségek fejlesztésében is nagyszerű lehetőség.

Nagy figyelmet igénylő, igen szórakoztató játék.

Javaslat módosításra:

  • Néhány próbálkozás után változtassuk meg a játékosok sorrendjét, hogy mások is kerüljenek abba a helyzetbe, hogy a két tárgy náluk találkozik.
  • Érzelmek kifejezésének gyakorlására: a játékvezető különböző hangsúlyokkal és érzelemkifejezésekkel indítja el a válaszát (“Ez egy tik.”). Pl. mosolyogva, mérgesen, kedvesen, kérdően, hangosan, halkan stb. Ezt kell utánozni a válaszolóknak is. Ha ez már jól megy, a kérdést indítók is különböző sílusokban indíthatják a kérdésüket.

Megbeszélés javasolt témái:

  • Mely képességeket fejlesztette? Mi kell a sikeres játékhoz?
  • A játék melyik szakasza igényli a legnagyobb figyelmet, mikor a legkönnyebb hibázni? Volt-e a játék során egymás hibáztatása? Segít-e a másik hibáztatása?

Cselekvésdominó

/in , , , , , /by

Különösen segíti az egymásra való odafigyelést. Előkészületeket igényel.
Elkészítünk cetlin annyi (vicces) cselekvést, ahány tanulónk van a csoportban. A cselekvések láncot alkotnak, az egyik feltétele a másiknak, egyik után következik a másik, egymást kiváltják.

Pl. Első cetlire: Mosolyogj és közben állj fél lábon! 2. cetlire: Ha valaki mosolygott és fél lábra állt, akkor Te menj oda a valakihez, és öleld meg! 3. Ha valaki odament valakihez és megölelte, akkor te kiabáld azt, hogy Hipp-hipp hurrá!!! 4. Ha valaki azt kiáltotta, hogy Hipp-hurrá, te guggolj le! 5. Ha valaki leguggolt, te vakard meg a fejed tetejét és hümmögj elgondolkodva! és így tovább…
A gyerekek feladata odafigyelni az előttük szereplő gyerekekre, és minél gyorsabban, pörgősebben végrehajtani a feladatokat.
A játék kezdetén osszuk ki a cetliket és álljunk körbe, hogy mindenki jól lássa egymást! Az eredeti lista legyen nálunk, hogy kövessük az eseményeket!

Változatlehetőségek:

  • Megfelelően kitalált feladatokkal nagyon sokféle kompetencia fejlesztésére lehetőséget nyújt.
  • Akár tantárgyi tartalommal is megtölthető.
  • Bogozd ki a csomót a cselekvésdominó utolsó szakaszában.

Kétszer is eljátszhatjuk egymás után, a szerepeket újra sorsolva.
Megbeszélés:
• mit fejlesztett a játék
• mi a feltétele, hogy a játék jól sikerüljön
• mi okozott nehézséget a csoport számára
• miben volt más még egyszer eljátszani