érzelmek megnevezése

ABC módszer

TANTÁRGY: összes          IDŐ: 10-15 perc         MUNKAFORMA: a) egyéni/csoport b) plénum      ESZKÖZÖK: feladatlap/moderációs kártyák, csomagolópapír, filctoll       ELŐKÉSZÍTÉS: szükséges  MIRE JÓ MÉG: előismeretek mozgósítása, értékelés

Új téma bevezetése vagy ismétlés esetén

Ezt a változatot akkor érdemes alkalmazni, ha a tanulók már rendelkeznek a témáról ismeretekkel, tapasztalatokkal, benyomásokkal. A tanulók dolgozhatnak egyedül, párokban vagy csoportban. Kiosztunk a csoportoknak egy-egy feladatlapot, melyen az ABC betűi egymás alatt találhatók. A csoportok feladata: írjanak a témához kapcsolódó, az adott betűkkel kezdődő szavakat, fogalmakat, adatokat, kérdéseket  ….  a feladatlapra. Egy-egy betűhöz írhatnak több dolgot is. Ha készen vannak, összehasonlítjuk a megoldásokat.

Ennek módja lehet:

  • felolvasás,
  • megbeszélés,
  • közös lista készítése.

A közös lista készülhet csomagolópapíron, táblán, elektronikusan.

Elektronikusan laptopon, mobiltelefonon használva pl.

  • a learningapps.org jegyzetfüzet használatával – közösen is szerkeszthetik a csoportok (akár otthonról is)
  • learningapps.org üzenőfal segítségével  – közösen is szerkeszthetik a csoportok (akár otthonról is)
  • padlet.com felületen (pl. lemásolható mintaként:   https://padlet.com/korositi/2213asoe3vhr   amihez a következő a jelszó: abcmodszer)

Lezárt tanulási folyamat tartalmi értékelésére, érzelmi kommentekkel

  • Egy hosszú plakátot készítünk (pl. 3 csomagolópapírból), hogy többen is jól hozzá férjenek. Erre felírjuk az ABC betűit egymás alá.
  • A plakátot elhelyezzük a padlón vagy feltapasztjuk a falra – úgy hogy jobbról-balról egyaránt megközelíthető legyen.
  • A tanulók gondolják át, hogy mivel foglalkoztunk az adott témában. Mi az, amit hasznosnak, érdekesnek, emlékezetesnek (stb.) tartottak. Mi az, ami számukra unalmas, nehezen érthető, könnyen elfelejthető vagy amit a továbbiakban valószínűleg nem fognak használni. Ezeket írják fel az egyes betűkhöz: meleg színekkel a pozitív töltésű élményeket, hideg színekkel a negatívakat. A gyűjtés közben ne beszélgessenek, viszont a mások által felírtakhoz kommentet fűzhetnek feketével (vagy tollal, ceruzával). Ezt követően állják körbe a plakátot, és mindenki tehet fel kérdést, ha valamilyen feljegyzést nem ért, kiegészítheti szóbeli kommentárral, a felírt kommentárokra válaszolhat.

Változat:

  • elektronikus gyűjtéssel, learningapps, padlet vagy hasonló alkalmazások segítségével.

 

Learningapps felületre példa:

 

Padlet:

 

 

Farkasszem

A csoportot párokra osztjuk. A párok egymással szemben közel („minél közelebb”) ülnek. (Konkrét távolságot nem határozunk meg.)

Feladat: az egymással szemben ülők folyamatosan nézzenek egymás szemébe 1 percen keresztül. Read more

A család mániája (A játszma szabálya)

Egyéb néven vagy játékváltozatokként: A játszma szabálya, Mániás család, Pszichológus játék

Egyvalaki kimegy a teremből. A bent maradók megegyeznek valamilyen szabályban a
kérdező feladata ennek kitalálása. A kérdező mindenkinek feltesz egy kérdést, s a kapott válaszok alapján próbálja megfejteni az adott játék szabályát. Például Read more

Én vagyok a főnök

A nap indítására, bemelegítésre és a tanulók átmozgatására is alkalmas játék, de akár tantárgyi tartalommal is megtölthető. Tanórák befejezésére is kiválóan alkalmas! (Nekünk inkább itt vált be – bár ezután a játék után néha lehetetlen befejezni a foglalkozást!)

Nagyon egyszerű, nagyon szeretik az osztályok (5-6. évfolyamon).

A játékvezető feltesz egy papírcsákót a fejére, vagy kezébe vesz egy tárgyat, ami egy főnök jelvénye lehet (pl. pálca, alma, palást… – de akár el is hagyható). Valamilyen jól utánozható mozdulatsort végez, miközben a zene ritmusára körbejár a teremben (pl. tapsol, dobbant a lábaival, döngeti a mellét, lóbálja a feje fölött a tárgyat, integet, stb.)

A tanulók utánozzák a főnököt, és mögé felsorakozva követik őt a teremben. A mozdulatokat váltogassuk, majd egy idő után adjuk át a papírcsákót ill. a tárgyat valamelyik tanulónak…

Tanács: a játék elkezdése előtt beszéljünk meg egy egyértelmű jelet, ami a játék lezárását jelenti. (Enélkül előforulhat, hogy a játékvezetőnek menekülnie kell, mert a tanulók nem fogják abba hagyni az utánzást.)

Foglalkozás zárására, tanóra befejezésére:

  • Egy-egy foglalkozást, tanórát lezárhatunk ezzel a játékkal is. A játékvezető először egyszerű mozdulatokat mutat utánzásra. Ezt követően olyanokat, amelyek pantomimszerűen utalnak az óra/foglalkozás témájára, tevékenységeire. A foglalkozáshoz kapcsolódó érzelmeket is megjelenítünk, majd egy-egy hangot, szót, kifejezést, mondatot, egyre inkább az óra témájához kapcsolódva. A beszédhez kapcsolhatunk órai értékelést, szándékok megfogalmazását is.

Változat: érzelmek kifejeződésének felismerését segítő gyakorlatként:

  • a játékvezető szemben áll a tanulókkal, akik szétszórtan, egymás arcát is látva helyezkednek el,
  • egyszerű mozdulatokat mutatunk a tanulók felé, amit utánoznak, a mozdulatokat egybefűzzük
  • egyszerű hangokat is adunk a mozdulatokhoz,
  • szavakat, mondatokat kapcsolunk a mozdulatokhoz,
  • különböző érzelmi állapotokat tükröző arckifejezést, gesztust is hozzá kapcsolunk a szavainkhoz, mozdulatainkhoz. Ha minden jól megy, innentől kezdve a gyerekek nem hagyják abba a játékot, mert ha a játékvezető azt mondja, hogy “Most már elég lesz!” – a tanulók ezt is utánozni fogják.

 

  • Ha két játékvezető (pedagógus) vezeti a játékot, az egyik lehet a nagyfőnök, aki különböző érzelmeket kifejező szavakat kiállt, melyeket a tanulók a másik játékvezetőt (kis főnököt) utánozva bemutatnak.

Az érzelmek listája segíthet. Lehet vegyesen, lehet egy-egy érzelemtípuson belül is választani (haladóknál).

Megbeszélés javasolt témái:

  • Mely tulajdonságokat volt nehéz eljátszani? Volt-e olyan szó, aminek a jelentésével nem nagyon voltak tisztában?
  • Mely jelzőket, érzelmeket játszhattuk volna el más mimikával, gesztusokkal?

 

 

TANTÁRGY: összes        IDŐ: 3-5 perc        ESZKÖZ: papírcsákó, zene

ELŐKÉSZÍTÉS: –      MIRE JÓ MÉG: különböző érzelmek jegyeinek megismerése, az érzlemekkel kapcsolatos szókincsfejlesztés

 

 

 

Evolúció

A szerencsén múló győztes-vesztes játék, a kő-papír-olló módszerrel, melyben az evolúciót is modellezzük.

  • Kezdetben mindenki az evolúció legalján vegetál, mindenki amőba. A sok-sok amőba úszkál és mondogatja: amőba, amőba, amőba…
  • Ha két amőba találkozik, játszanak egy kő-papír-ollót, a nyertes továbbfejlődik, tojás lesz. A tojás mondogatja: tojás, tojás, tojás…
  • Ha két tojás találkozik, megint játszanak egy kő-papír-ollót. A nyertes sas lesz, a vesztes visszafejlődik amőbává. A sas szárnyal és mondogatja: sas, sas, sas…
  • Ha két sas találkozik a jobbik superman lehet, és megnyeri a játékot a másik ismét tojás lesz.

A játéknak akkor van vége, ha csak egy-egy amőba, tojás, sas maradt.

Környezetismeret, biológia órákon bemelegítő játékként is használható a közvetlen tantárgyi kapcsolódás miatt.

Megbeszélés javasolt témái:

  • A győztes-vesztes szerepek és a hozzá kapcsolódó érzelmek
  • A szerencse szerepe az előrehaladásban, magasabb szint elérésében
  • Melyik szint élőlényeinek jobb a helyzete? Boldogabb-e az élete annak, aki magasabb szinten áll?

Hullám játék

A játékosok körben ülnek, egymáshoz közel. Egy játékos középen áll, ő a “kapitány”, aki vezényel.

  • Ha azt kiáltja: “Hullám balról!”, akkor mindenki egy székkel jobbra ül. (A hullám jobbra löki a hajósokat.)
  • Ha azt kiáltja ” Hullám jobbról!”, akkor mindenki egy székkel balra ül.
  • Ha azt mondja, “Dagály”, akkor mindenkinek fel kell ugrania majd vissza kell ülnie a székre. (A hajós felugrik, hogy ne lepje el az emelkedő víz.)
  • Ha azt mondja: “Apály”, akkor mindenkinek fel kell állnia és új helyet kell keresnie, ami nem lehet a szomszéd szék. (Ilyenkor lehet elhagyni a hajót és egy másikra szállni.) Apály esetén a kapitány (középső játékos) is gyorsan leülhet egy üres székre, és akinek nem lesz széke, az lesz az új kapitány.

Az utasítások gyorsan, egymás után hangozzanak el, tetszés szerinti, váratlan sorrendben.

A próbajátékok során tisztázzuk, hogy a jobbról érkező hullám balra sodorja a játékosokat (hajókat), a balról érkező jobbra, a dagály pedig minden hajót (játékost) megemel stb.

 

Megbeszélés javasolt témái:

  • a játék által kiváltott, átélt érzelmek
  • a játék közbeni szerepek: a kapitány mint parancsosztó, utasító és a többi játékos mint parancs végrehajtó. Visszaélés a hatalommal – ha esetleg a kapitány jól megugráltatja a játékosokat.

Tapasztalatok:

3. évfolyamosokkal:

  • Problémát jelent, hogy a szemben ülő társának ellenkezőleg van a jobb és bal keze, ezért nem érti, hogy akkor hogy lehet mindenkinek egy székkel balra ülnie. Ennek lehetséges módjáról csak lassú és többszöri próba esetén lehet meggyőzni a tanulókat.
  • Amikor már belejönnek a játékba, akkor is komoly probléma a hirtelen irányváltás.
  • Az apályhoz  és dagályhoz tartozó mozgások  érthetőek számukra.

5-8. évfolyammal:

  • Szívesen játsszák, számukra könnyű. Előbb-utóbb minden csoportban rájön valaki, aki jól megugráltatja a többieket.

 

Aprópénz / Édességek

Fejlesztő hatás: A játék három fordulójából az első kettő az önérvényesítés és így a társas hatékonyság sikerét és kudarcát, a harmadik kör pedig a csoporton belüli rokonszenvi viszonyokat tükrözi. A tagok átélhetik a kudarc, a veszteség érzését és azt, hogy mennyire fontosak a többiek számára, hányszor lépnek velük kapcsolatba, így a csoporttagok egymás iránti érzései is feltárulnak.

Életkori ajánlás: Mindhárom korosztálynál nyugodtan használható.

Csoportvezetői gyakorlat: komolyabb csoportvezetői gyakorlatot nem igényel

Idői keretek: 10-15 perc

Eszközigény: 100-150 db aprópénz,  egy nagy asztal, papír, ceruza

A játék leírása: A csoporttagok az asztal körül ülnek. Az asztal közepére kiborítjuk a pénzt.

  1. forduló: A csoporttagok jeladás után annyit vehetnek el a középen levő pénzből, amennyit csak tudnak, vagy akarnak. Ezután megszámoljuk, kinek hány darab jutott és ezt felírjuk.
  2. forduló: A következő körben sorban egymás után mindenki két társától elvehet annyi pénzt, amennyit akar. Ez után újra számoljuk a pénzt, és felírjuk, kinek mennyije maradt.
  3. forduló: A harmadik körben sorban egymás után mindenki két társának adhat aprópénzt, annyit, amennyit jónak lát. Ezután újraszámoljuk a pénzt, kinek mennyi lett a végére.

Egyéb megjegyzések: Gyerekek számára a veszteség, az, hogy elvesznek pénzt tőlük nagyon frusztráló lehet, így velük ez a játék nagy óvatosságot igényel (Benedek, 1992).

Forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/gyakorlatok_jtkok_gyjtemnye.html

Változatunk:

  • pénz helyett édességgel, mogyoróval, gyümölccsel (mi így játszottuk)

Megbeszélés javasolt témái:

  • Mit éltél át az egyes fordulók során? Mit gondoltál, mit érzetél? Volt-e valami meglepő mások viselkedésében? Mit csinálnál másképp ha még egyszer játszanánk?

Az egész világ így csinálja

Fejlesztő hatás: A nem verbális kifejezőkészség fejlesztése

Csoportvezetői gyakorlat: nem igényel különösebb csoportvezetői gyakorlatot

Idői keretek: 20-30 perc

Eszközigény: nincs

A játék leírása: A játékosok körben ülnek. Egy játékos kimegy. A többiek megegyeznek egy határozó szóban, például, okosan, türelmesen, türelmetlenül, méltóságteljesen stb. A feladat az, hogy amikor a játékos bejön kitalálja az adott határozó szót. Olyan cselekvésre vonatkozó kérdéseket tehet fel, ami arra vonatkozik, hogy hogyan csinálja az adott dolgot az egész világ. Például: Hogyan mos autót az egész világ? Hogyan reggelizik az egész világ? Stb. A csoportból mindig mást kérdezhet, és akit kérdez, annak az a feladata, hogy gesztusokkal, mimikával, eljátssza az adott kérdésre a választ, úgy, hogy az a kitalálandó határozószónak megfeleljen, például méltóságteljesen mosson autót, reggelizzen, stb. Akinél a kitaláló rájön a határozószóra, az megy ki a következő körben.

Egyéb megjegyzések: Általában nagyon vidám játék, nagy nevetések szokták kísérni.

Forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/gyakorlatok_jtkok_gyjtemnye.html