érzelmek és gondolatok, tettek közötti kapcsolatok megértése

A számok nem hazudnak

A csoport tagjai félkör v. patkó alakban állnak (vagy ülnek). A résztvevők sorban (az egyik irányban kapnak egy számot, 1-től egyesével növekvő sorrendben. Az első lesz az 1-es, a második a 2-es stb.

Az első helyen álló játékos valamelyik társa számát kiálltja, pl. „Hármas!”. A szólított (Hármas) azonnal bekiabál egy másik számot, pl. „Nyolcas!”. Read more

ABC módszer

TANTÁRGY: összes          IDŐ: 10-15 perc         MUNKAFORMA: a) egyéni/csoport b) plénum      ESZKÖZÖK: feladatlap/moderációs kártyák, csomagolópapír, filctoll       ELŐKÉSZÍTÉS: szükséges  MIRE JÓ MÉG: előismeretek mozgósítása, értékelés

Új téma bevezetése vagy ismétlés esetén

Ezt a változatot akkor érdemes alkalmazni, ha a tanulók már rendelkeznek a témáról ismeretekkel, tapasztalatokkal, benyomásokkal. A tanulók dolgozhatnak egyedül, párokban vagy csoportban. Kiosztunk a csoportoknak egy-egy feladatlapot, melyen az ABC betűi egymás alatt találhatók. A csoportok feladata: írjanak a témához kapcsolódó, az adott betűkkel kezdődő szavakat, fogalmakat, adatokat, kérdéseket  ….  a feladatlapra. Egy-egy betűhöz írhatnak több dolgot is. Ha készen vannak, összehasonlítjuk a megoldásokat.

Ennek módja lehet:

  • felolvasás,
  • megbeszélés,
  • közös lista készítése.

A közös lista készülhet csomagolópapíron, táblán, elektronikusan.

Elektronikusan laptopon, mobiltelefonon használva pl.

  • a learningapps.org jegyzetfüzet használatával – közösen is szerkeszthetik a csoportok (akár otthonról is)
  • learningapps.org üzenőfal segítségével  – közösen is szerkeszthetik a csoportok (akár otthonról is)
  • padlet.com felületen (pl. lemásolható mintaként:   https://padlet.com/korositi/2213asoe3vhr   amihez a következő a jelszó: abcmodszer)

Lezárt tanulási folyamat tartalmi értékelésére, érzelmi kommentekkel

  • Egy hosszú plakátot készítünk (pl. 3 csomagolópapírból), hogy többen is jól hozzá férjenek. Erre felírjuk az ABC betűit egymás alá.
  • A plakátot elhelyezzük a padlón vagy feltapasztjuk a falra – úgy hogy jobbról-balról egyaránt megközelíthető legyen.
  • A tanulók gondolják át, hogy mivel foglalkoztunk az adott témában. Mi az, amit hasznosnak, érdekesnek, emlékezetesnek (stb.) tartottak. Mi az, ami számukra unalmas, nehezen érthető, könnyen elfelejthető vagy amit a továbbiakban valószínűleg nem fognak használni. Ezeket írják fel az egyes betűkhöz: meleg színekkel a pozitív töltésű élményeket, hideg színekkel a negatívakat. A gyűjtés közben ne beszélgessenek, viszont a mások által felírtakhoz kommentet fűzhetnek feketével (vagy tollal, ceruzával). Ezt követően állják körbe a plakátot, és mindenki tehet fel kérdést, ha valamilyen feljegyzést nem ért, kiegészítheti szóbeli kommentárral, a felírt kommentárokra válaszolhat.

Változat:

  • elektronikus gyűjtéssel, learningapps, padlet vagy hasonló alkalmazások segítségével.

 

Learningapps felületre példa:

 

Padlet:

 

 

Farkasszem

A csoportot párokra osztjuk. A párok egymással szemben közel („minél közelebb”) ülnek. (Konkrét távolságot nem határozunk meg.)

Feladat: az egymással szemben ülők folyamatosan nézzenek egymás szemébe 1 percen keresztül. Read more

A család mániája (A játszma szabálya)

Egyéb néven vagy játékváltozatokként: A játszma szabálya, Mániás család, Pszichológus játék

Egyvalaki kimegy a teremből. A bent maradók megegyeznek valamilyen szabályban a
kérdező feladata ennek kitalálása. A kérdező mindenkinek feltesz egy kérdést, s a kapott válaszok alapján próbálja megfejteni az adott játék szabályát. Például Read more

Arc vagy tarkó

A résztvevők körben állnak. A játékvezető felszólítására mindenki megnézi a szomszédjait, majd tapsra mindenki valamelyik szomszédja felé fordul (jobbra vagy balra). Aki tarkót lát, kiesik, aki arcot, bent marad. Addig megy a játék, míg csak egy páros marad. Célszerű a kört többször variálni (helyünket elhagyni és új helyre állni úgy, hogy mások legyenek a szomszédaink), hogy ne kerülhessenek egymás mellé összeszokott párok.

Tanóra eleji bemelegítésre is. Akik kiesnek, a helyükre mennek.

Ideális létszám: 12-15 fő,  Időtartam: 3-5 perc (létszámfüggő), Eszköz: -,  Korosztály: 6-12

 

Variációk:

  • Érzelmi fejlesztésre: szembe forduláskor egy meghatározott érzelmet tükröző arckifejezés felvételével.
  • Szembe forduláskor kézfogás, üdvözlés (szabadon vagy előre meghatározott módon), bemutatkozás (egymást nem ismerők csoportjában)
  • Tantárgyhoz kapcsolva: az adott témakörből egy-egy jellemző fogalom, szabály, példa stb. mondásával elforduláskor. Ha ugyanazt a szót mondják, akkor is kieshetnek.
  • Szembe forduláskor fél percig adott témáról folyamatosan beszélgetni. Ez lehet önismereti, bemutatkozó, önfeltáró vagy tantárgyi téma (előzetes élmények, ismétlés, egy problémára adott válasz stb.). Ebben az esetben nem szükséges kiesésre játszani.

Lehetséges megbeszélés témák:

  • Milyen érzés volt hamar kiesni / győztesnek lenni (milyen érzések, gondolatok merültek fel játék közben).

 

Evolúció

A szerencsén múló győztes-vesztes játék, a kő-papír-olló módszerrel, melyben az evolúciót is modellezzük.

  • Kezdetben mindenki az evolúció legalján vegetál, mindenki amőba. A sok-sok amőba úszkál és mondogatja: amőba, amőba, amőba…
  • Ha két amőba találkozik, játszanak egy kő-papír-ollót, a nyertes továbbfejlődik, tojás lesz. A tojás mondogatja: tojás, tojás, tojás…
  • Ha két tojás találkozik, megint játszanak egy kő-papír-ollót. A nyertes sas lesz, a vesztes visszafejlődik amőbává. A sas szárnyal és mondogatja: sas, sas, sas…
  • Ha két sas találkozik a jobbik superman lehet, és megnyeri a játékot a másik ismét tojás lesz.

A játéknak akkor van vége, ha csak egy-egy amőba, tojás, sas maradt.

Környezetismeret, biológia órákon bemelegítő játékként is használható a közvetlen tantárgyi kapcsolódás miatt.

Megbeszélés javasolt témái:

  • A győztes-vesztes szerepek és a hozzá kapcsolódó érzelmek
  • A szerencse szerepe az előrehaladásban, magasabb szint elérésében
  • Melyik szint élőlényeinek jobb a helyzete? Boldogabb-e az élete annak, aki magasabb szinten áll?

Hullám játék

A játékosok körben ülnek, egymáshoz közel. Egy játékos középen áll, ő a “kapitány”, aki vezényel.

  • Ha azt kiáltja: “Hullám balról!”, akkor mindenki egy székkel jobbra ül. (A hullám jobbra löki a hajósokat.)
  • Ha azt kiáltja ” Hullám jobbról!”, akkor mindenki egy székkel balra ül.
  • Ha azt mondja, “Dagály”, akkor mindenkinek fel kell ugrania majd vissza kell ülnie a székre. (A hajós felugrik, hogy ne lepje el az emelkedő víz.)
  • Ha azt mondja: “Apály”, akkor mindenkinek fel kell állnia és új helyet kell keresnie, ami nem lehet a szomszéd szék. (Ilyenkor lehet elhagyni a hajót és egy másikra szállni.) Apály esetén a kapitány (középső játékos) is gyorsan leülhet egy üres székre, és akinek nem lesz széke, az lesz az új kapitány.

Az utasítások gyorsan, egymás után hangozzanak el, tetszés szerinti, váratlan sorrendben.

A próbajátékok során tisztázzuk, hogy a jobbról érkező hullám balra sodorja a játékosokat (hajókat), a balról érkező jobbra, a dagály pedig minden hajót (játékost) megemel stb.

 

Megbeszélés javasolt témái:

  • a játék által kiváltott, átélt érzelmek
  • a játék közbeni szerepek: a kapitány mint parancsosztó, utasító és a többi játékos mint parancs végrehajtó. Visszaélés a hatalommal – ha esetleg a kapitány jól megugráltatja a játékosokat.

Tapasztalatok:

3. évfolyamosokkal:

  • Problémát jelent, hogy a szemben ülő társának ellenkezőleg van a jobb és bal keze, ezért nem érti, hogy akkor hogy lehet mindenkinek egy székkel balra ülnie. Ennek lehetséges módjáról csak lassú és többszöri próba esetén lehet meggyőzni a tanulókat.
  • Amikor már belejönnek a játékba, akkor is komoly probléma a hirtelen irányváltás.
  • Az apályhoz  és dagályhoz tartozó mozgások  érthetőek számukra.

5-8. évfolyammal:

  • Szívesen játsszák, számukra könnyű. Előbb-utóbb minden csoportban rájön valaki, aki jól megugráltatja a többieket.

 

Aprópénz / Édességek

Fejlesztő hatás: A játék három fordulójából az első kettő az önérvényesítés és így a társas hatékonyság sikerét és kudarcát, a harmadik kör pedig a csoporton belüli rokonszenvi viszonyokat tükrözi. A tagok átélhetik a kudarc, a veszteség érzését és azt, hogy mennyire fontosak a többiek számára, hányszor lépnek velük kapcsolatba, így a csoporttagok egymás iránti érzései is feltárulnak.

Életkori ajánlás: Mindhárom korosztálynál nyugodtan használható.

Csoportvezetői gyakorlat: komolyabb csoportvezetői gyakorlatot nem igényel

Idői keretek: 10-15 perc

Eszközigény: 100-150 db aprópénz,  egy nagy asztal, papír, ceruza

A játék leírása: A csoporttagok az asztal körül ülnek. Az asztal közepére kiborítjuk a pénzt.

  1. forduló: A csoporttagok jeladás után annyit vehetnek el a középen levő pénzből, amennyit csak tudnak, vagy akarnak. Ezután megszámoljuk, kinek hány darab jutott és ezt felírjuk.
  2. forduló: A következő körben sorban egymás után mindenki két társától elvehet annyi pénzt, amennyit akar. Ez után újra számoljuk a pénzt, és felírjuk, kinek mennyije maradt.
  3. forduló: A harmadik körben sorban egymás után mindenki két társának adhat aprópénzt, annyit, amennyit jónak lát. Ezután újraszámoljuk a pénzt, kinek mennyi lett a végére.

Egyéb megjegyzések: Gyerekek számára a veszteség, az, hogy elvesznek pénzt tőlük nagyon frusztráló lehet, így velük ez a játék nagy óvatosságot igényel (Benedek, 1992).

Forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/gyakorlatok_jtkok_gyjtemnye.html

Változatunk:

  • pénz helyett édességgel, mogyoróval, gyümölccsel (mi így játszottuk)

Megbeszélés javasolt témái:

  • Mit éltél át az egyes fordulók során? Mit gondoltál, mit érzetél? Volt-e valami meglepő mások viselkedésében? Mit csinálnál másképp ha még egyszer játszanánk?

Az egész világ így csinálja

Fejlesztő hatás: A nem verbális kifejezőkészség fejlesztése

Csoportvezetői gyakorlat: nem igényel különösebb csoportvezetői gyakorlatot

Idői keretek: 20-30 perc

Eszközigény: nincs

A játék leírása: A játékosok körben ülnek. Egy játékos kimegy. A többiek megegyeznek egy határozó szóban, például, okosan, türelmesen, türelmetlenül, méltóságteljesen stb. A feladat az, hogy amikor a játékos bejön kitalálja az adott határozó szót. Olyan cselekvésre vonatkozó kérdéseket tehet fel, ami arra vonatkozik, hogy hogyan csinálja az adott dolgot az egész világ. Például: Hogyan mos autót az egész világ? Hogyan reggelizik az egész világ? Stb. A csoportból mindig mást kérdezhet, és akit kérdez, annak az a feladata, hogy gesztusokkal, mimikával, eljátssza az adott kérdésre a választ, úgy, hogy az a kitalálandó határozószónak megfeleljen, például méltóságteljesen mosson autót, reggelizzen, stb. Akinél a kitaláló rájön a határozószóra, az megy ki a következő körben.

Egyéb megjegyzések: Általában nagyon vidám játék, nagy nevetések szokták kísérni.

Forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/gyakorlatok_jtkok_gyjtemnye.html 

 

Démonjaink

Rossz szokásaink, tulajdonságaink, rossz körülményeink – helyzetünk átgondolása.

  • Mindenki írjon 3 olyan tulajdonságot, szokást, félelmet amely akár ezeknek a démonoknak is tulajdonítható lehetne. A lapokra nevet ne írjanak!
  • Felolvassuk a démoni tetteket, tulajdonságokat. Közben nem kell találgatni hangosan, hogy ki írhatta, nem is kell jelezni a tulajdonság gazdájának.

 

Kiegészítő megjegyzések:

  • A játékot megelőzően érdemes röviden a démon hitről. A démonok olyan lények, melyek negatívan befolyásolják életünket, szokásainkat, tulajdonságainkat, körülményeinket, érzéseinket, indokolatlan aggódást, szorongás, félelmet keltenek. Ezektől meg akarunk szabadulni. A démonokhoz hasonló más képzelt lények.
  • 6. évfolyamosokkal játszottuk, jól összeszokott csoporttal, tehetséggondozó foglalkozáson. Rendkívül őszintén nyilatkoztak, nagy figyelemmel hallgatták egymást. Más csoportnál még nem szereztünk tapasztalatot.

Megbeszélés:

  • Mik lehetnek démonok számunkra a felolvasottakon kívül? Melyek a démonság jellemzői?
  • Vállalja-e valaki, hogy elmondja, hogy mit írt? Szükség van-e bátorságra, ahhoz, hogy felfedjük démonjainkat?
  • Nehéz-e erről beszélni mások előtt? Magunk előtt? Mekkora bátorság kell ahhoz, hogy valaki nyíltan bevallja ezeket a tulajdonságokat, szokásokat, félelmeket – amelyektől meg akar szabadulni?
  • Van-e olyan ember köztünk vagy környezetünkben/az életben, híres emberek körében, akinek szerintünk  nincsenek (vagy jelentéktelenek) a félelmei, szorongásai, rossz tulajdonságai …?
  • Milyen érzés az, ha más is írta valamely nem kívánt tulajdonságunkat, szokásunkat, félelmünket?
  • Volt-e a felsoroltak közül, amelyeket nem érted, hogy miért démonok?