Bemutató terv
/0 Hozzászólások/in Egyéb /by eqpontA Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola – Minősített Tehetséggondozó Műhely 2017. december 1-jei műhelyfoglalkozásán bemutatott foglalkozás leírása. Read more
Felhívás műhelymunkára
/0 Hozzászólások/in Egyéb /by eqpontA honlap fejlesztéséhez keresünk társakat, akik segítenének a játékok gyűjtésében, kipróbálásában, leírásában. Jelentkezni a Kezdőlap/Elérhetőségek-ben megadott címen vagy itt a bejegyzés alatti űrlapmezőben lehet.
Műhelymunka célja:
- az oktatásban, képesség- és készségfejlesztésben, személyiségfejlesztésben, a komplex tehetséggondozásban alkalmazható online játékgyűjtemény létrehozása, melynek jellemzői:
- a játékok különböző kategóriák, jellemzők (életkor, létszám, fejlesztési hatás, időtartam, eszközigény, játékvezetői tapasztalat stb.) szerint, konkrét célnak megfelelően gyorsan ki lehessen a számos játékból választani a leginkább megfelelőt,
- bármely oktatási-nevelési helyzet megoldásához találjon megfelelő játékot a pedagógus,
- a játékokleírások alapján bármely pedagógus képes legyen alkalmazni,
- az egyes játékokhoz tapasztalatok alapján alkalmazási és variációs lehetőségek tartoznak,
- online módon bármikor könnyen elérhető
Feladatok:
- játékok, játékleírások gyűjtése, rendszerezése
- a játékok és leírások kipróbálása kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok gyűjtése
- a tapasztalatok megbeszélése,
- a játékokhoz felhasználási és variációs javaslatok megfogalmazása,
- a játékok jellemzők szerinti besorolása, a keresést segítő címszavak kiválasztása,
- a honlapra való feltöltés,
- a honlap tesztelése, folyamatos bővítése, felülvizsgálata és javítása,
- játékok tanítása egymásnak.
Módszerek:
- személyes csoportos találkozók (igény szerint, 1-2 havonta péntek délután?)
- közös játékkipróbálások, játéktanulás (a játékok gyakorlati megismerése, játékvezetői tapasztalatok szerzése)
- bemutató foglalkozáson való részvétel (játékbemutató tanórán és tanórán kívüli foglalkozások megtekintése)
- egyéni munka (játékleírások keresése, kipróbálás, tapasztalatok feljegyzése, javaslatok megfogalmazása)
- folyamatos online egyéni és közösségi kapcsolattartás (e-mail, facebook csoport)
A műhelymunka tervezett időtartama:
- kb. fél év (2017. dec 1-től) vagy ameddig a csoport szükségesnek tartja
Amit nyújt a közös munka a résztvevők számára:
- sok játék megtanulása, játékmesterré válás,
- közös pedagógiai alkotó tevékenységben való részvétel (alkotó munka, mely a minősítéssel kapcsolatos portfólióban is megjeleníthető),
- szakmai együttműködő csoporthoz tartozás,
- az online játékgyűjtemény korlátlan használata.
Csapó Benő a PISA-mérés eredményeivel kapcsolatban
/0 Hozzászólások/in Egyéb /by eqpontCsapó Benő oktatáskutató a legújabb PISA méréssel kapcsolatban:
“Sem a kiemelkedő teljesítményű tanulókat, sem pedig a lemaradókat nem tudja megfelelően kezelni a magyar iskolarendszer”
Ez a mondat is elhangzik a Csapó Benővel készült beszélgetés során.
Az oktatáskutató szerint a legutóbbi PISA-felmérés átlag alatti eredményéből az is kiderül, hogy a magyar iskolákban, egyes országhoz képest, aránytalanul sokan maradnak le.
Csapó Benő a Hír TV-nek azt mondta, nálunk sokkal kevesebb kiemelkedő teljesítményű diák van. Például Amerikával nagyjából egy szinten teljesítettünk matematikából, természettudományból, de ha azt nézzük meg, hogy hatos szinten, a legmagasabb teljesítményszinten hogyan teljesítenek a diákok, akkor Amerikában már sokkal magasabb arányban fordulnak elő a diákok.
Nagyjából ugyanez a helyzet a lemaradókkal is: aránytalanul sokan lemaradnak a fősodorból nálunk – mondta el Csapó Benő. (eduline.hu)
A mai fejvadászok már nem az IQ-t nézegetik
/in Egyéb /by eqpont/Cikkajánló/
Pécsi Rita: Ott tartunk, hogy a gyerekek a legalapvetőbb érzelmeiket sem tudják kifejezni
Három nyelven beszél, két diplomája van – mégis boldogtalan. Pedig ha megmérnék az IQ-ját, az értelmi intelligenciája nagyon magas lenne. Miért nem boldogul mégsem az életben? … Az IQ mellett foglalkozott valaki az érzelmi intelligenciájával?
A szív intelligenciája egy erős hétköznapi tudás, mégis kevesen ismerik, alkalmazzák. …Az érzelmi intelligenciát csak sok-sok élménnyel, tapasztalattal, azonosulással tudjuk fejleszteni. Eközben az iskolai tantárgyak 90 százaléka értelmi IQ-t fejleszt. Baj van – nem is kicsi – az arányok eltolódásával.
Példával tudná szemléltetni?
Azt, hogy mit jelent a szorzás, osztás, a gyerek megérti, esetleg be is magolja a definíciót. Vagy azt, hogy mikor volt a mohácsi vész, megtanulja. Évszámmal, szereplőkkel. Aztán elfelejti. Ha mindezt élménnyel tanítjuk, érzelmi kötődéssel, bevésődik. Persze nem csupán arra való az érzelmi intelligencia, hogy eredményesebben tanuljunk, mert más területeken még sokkal fontosabb lenne, mondjuk a való életben.
Diplomás, jól kereső emberek boldogtalanok. Nem jönnek ki a főnökkel, képtelenek csoportban dolgozni, romokban a magánéletük. Éveken át fejlesztették az IQ-jukat, de az érzelmi intelligenciájuk fejlődése elmaradt … A mai fejvadászok épp ezért már nem az IQ-t nézegetik, hanem azt, hogy …milyen az önértékelése, hogy kezeli az érzelmi feszültségeket, van-e lelkiismerete, képes-e az együttműködésre, vannak-e eredeti gondolatai, vállalja-e a tévedését, és ki tud-e abból jól jönni. Az érzelmi intelligencia felelős mindezért.
Ott tartunk, hogy a sok foglalkozás mellett a gyerekek a legalapvetőbb érzelmeiket sem tudják kifejezni. Dühöngenek, sírnak, csapkodnak, toporzékolnak – mert állandó nyomás alatt vannak, és a társas kapcsolatokra, az élményekre, a kötődésre barátokhoz… alig marad idő.
Az oklevelek, az eredmények nem kárpótolják mindezt?
… Hiába lesz ő az első, addig órákon át tartottuk a felesleges stresszben. Mert azzal, hogy első lett, valójában semmit sem értünk el. De azzal, hogy frusztráltuk, nagyon sokat ártottunk. És akkor nem beszéltünk a sok második, harmadik, hetedik helyezettről, aki ugyanúgy “bedobta” minden igyekezetét, és értetlenül áll, hogy miért nem volt ez elég? …És valójában mindig csak egy első van, a többi már második, harmadik – ez őrült nagy nyomás, feleslegesen.
Lehet, hogy van mindenkinek középfokúja – külön tanárral, így-úgy. Az iskola sokat profitált, a gyerekből kisajtoltuk, amit lehetett. De azzal ki fog foglalkozni, hogy az a gyerek boldog-e, sőt majd képes lesz-e a tudását alkalmazni, és főleg, hogy vajon mire használja azt?
Lehet ezen változtatni?
A jó hír, hogy az érzelmi intelligenciát bármikor lehet fejleszteni, de minél később akarjuk, annál nehezebb…
Bátor pedagógusok kellenek, akik felül merik bírálni az előírásokat, és nem a maximalista és téves szülői kívánságoknak akarnak megfelelni. Megóvják a gyerekeket a beteges teljesítményelvárásoktól – mert tudják, hogy az aztán egyenes út egy terápiára…
Papp Noémi cikke teljes terjedelemben megtalálható az nlcafe.hu-n.
Az EQ fejlesztésének területei
/in Egyéb /by eqpontAz érzelmi intelligencia készségeit 5 csoportba sorolva, a következő területek fejlesztésére koncentrálunk:
Személyes, egyéni kompetenciák:
-
Érzelmek felismerése.
- A képesség felismerni
- és megnevezni saját érzelmi állapotunkat;
- megérteni a kapcsolatot az érzelmeink, gondolataink és tetteink között.
-
Az érzelmeink kezelésének a képessége
- Képesnek lenni ellenőrzést gyakorolni felettük, illetve a nem kívánatos érzelmi állapotokat kívánatosabb érzelmi állapotok irányába tolni el.
- Képesnek lenni ellenőrzést gyakorolni felettük, illetve a nem kívánatos érzelmi állapotokat kívánatosabb érzelmi állapotok irányába tolni el.
-
Önmotiválás
- Képesség arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet.
Társas kompetenciák:
-
Mások érzelmeinek felismerése, befolyásolása
- Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra,
- illetve befolyásolni őket.
-
Társas kapcsolatok
- Képesség kielégítő kapcsolatok létrehozására és
- fenntartására.
A játékok általában annál komplexebb hatásúak, mintsem hogy egy-egy területen fejtenék ki hatásaikat. A megismerő képességekre (figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) szintén hatással vannak, játékonként eltérő mértékben.
Egy-egy alapjáték tovább módosítható. A játékokhoz kapcsolódó tudatosító megbeszélések során további készségek fejlesztésére is alkalmasak.
A legújabb PISA mérés
/in Egyéb /by eqpont2017.11.21.
A ma publikált legújabb PISA-felmérés eredményei alapján már nem csak a matematika, a szövegértés és természettudomány területén sereghajtók a magyar diákok, hanem a kollaboratív problémamegoldásban is.
A világszerte több mint félmillió középiskolás bevonásával készült kompetencia-felmérésbe első alkalommal került be a diákok együttműködési képességét tesztelő modul. Kiderült, hogy a magyar diákok ebben is sereghajtók.
Mi magyarázhatja a gyenge eredményeket?
A gyenge eredmény egyik oka a tudásalapú magyar oktatás, ami nem a képességekre épít. Míg a magyar oktatás alapvetően tudásalapú és költők életrajzát, valamint történelmi dátumokat kérnek számon feleléskor, a PISA új modulja viszont olyan készségeket mér, ami a mai munkahelyeken fontos.
Az együttműködéssel megoldható problémamegoldásban elért gyenge teljesítmény azt mutatja, hogy a tantervi tudást a diákok nem tudják máshol, másfajta feladatoknál jól alkalmazni.
Az egyik legfontosabb munkavállalói képesség a problémamegoldás, az együttműködési készség
Nem túlzás, hogy egyre komplexebbé váló világunkban a 21. század egyik legfontosabb munkavállalói képessége a problémamegoldás lesz. Itthon először a multicégeknél jelent meg az igény a problémamegoldásban jártas munkavállalókra. Ma már azonban számos területen megkövetelik ezeket a készségeket a jelentkezőktől. Az ilyen készségekre utalnak az álláshirdetésekből jól ismert “csapatjátékos”, “gyors tanuló” és “jó szervező és kommunikátor” kifejezések.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése ezért is lesz egyre fontosabb
Különböző felmérések bizonyították, hogy a sikeres életvitelt az érzelmi intelligencia jobban befolyásolja mint az értelmi intelligencia. Hatással van emberi kapcsolataink minőségére, a stresszel szembeni magatartásunkra és nem utolsósorban a munkahelyi eredményességre.
A honlapon bemutatott játékokat a PISA eredmények ismeretében még inkább fontosnak tartjuk.