Bemutató terv

A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola – Minősített Tehetséggondozó Műhely 2017. december 1-jei műhelyfoglalkozásán bemutatott foglalkozás leírása.  Read more

Farkasszem

A csoportot párokra osztjuk. A párok egymással szemben közel („minél közelebb”) ülnek. (Konkrét távolságot nem határozunk meg.)

Feladat: az egymással szemben ülők folyamatosan nézzenek egymás szemébe 1 percen keresztül. Read more

A család mániája (A játszma szabálya)

Egyéb néven vagy játékváltozatokként: A játszma szabálya, Mániás család, Pszichológus játék

Egyvalaki kimegy a teremből. A bent maradók megegyeznek valamilyen szabályban a
kérdező feladata ennek kitalálása. A kérdező mindenkinek feltesz egy kérdést, s a kapott válaszok alapján próbálja megfejteni az adott játék szabályát. Például Read more

Felhívás műhelymunkára

A honlap fejlesztéséhez keresünk társakat, akik segítenének a játékok gyűjtésében, kipróbálásában, leírásában. Jelentkezni a Kezdőlap/Elérhetőségek-ben megadott címen vagy itt a bejegyzés alatti űrlapmezőben lehet.

Műhelymunka célja:

  • az oktatásban, képesség- és készségfejlesztésben, személyiségfejlesztésben, a komplex tehetséggondozásban alkalmazható online játékgyűjtemény létrehozása, melynek jellemzői:
    • a játékok különböző kategóriák, jellemzők (életkor, létszám, fejlesztési hatás, időtartam, eszközigény, játékvezetői tapasztalat stb.) szerint, konkrét célnak megfelelően gyorsan ki lehessen a számos játékból választani a leginkább megfelelőt,
    • bármely oktatási-nevelési helyzet megoldásához találjon megfelelő játékot a pedagógus,
    • a játékokleírások alapján bármely pedagógus képes legyen alkalmazni,
    • az egyes játékokhoz tapasztalatok alapján alkalmazási és variációs lehetőségek tartoznak,
    • online módon bármikor könnyen elérhető

Feladatok:

  • játékok, játékleírások gyűjtése, rendszerezése
  • a játékok és leírások kipróbálása kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok gyűjtése
  • a tapasztalatok megbeszélése,
  • a játékokhoz felhasználási és variációs javaslatok megfogalmazása,
  • a játékok jellemzők szerinti besorolása, a keresést segítő címszavak kiválasztása,
  • a honlapra való feltöltés,
  • a honlap tesztelése, folyamatos bővítése, felülvizsgálata és javítása,
  • játékok tanítása egymásnak.

 

Módszerek:

  • személyes csoportos találkozók (igény szerint, 1-2 havonta péntek délután?)
    • közös játékkipróbálások, játéktanulás (a játékok gyakorlati megismerése, játékvezetői tapasztalatok szerzése)
    • bemutató foglalkozáson való részvétel (játékbemutató tanórán és tanórán kívüli foglalkozások megtekintése)
  • egyéni munka (játékleírások keresése, kipróbálás, tapasztalatok feljegyzése, javaslatok megfogalmazása)
  • folyamatos online egyéni és közösségi kapcsolattartás (e-mail, facebook csoport)

 

A műhelymunka tervezett időtartama:

  • kb. fél év (2017. dec 1-től) vagy ameddig a csoport szükségesnek tartja

Amit nyújt a közös munka a résztvevők számára:

  • sok játék megtanulása, játékmesterré válás,
  • közös pedagógiai alkotó tevékenységben való részvétel (alkotó munka, mely a minősítéssel kapcsolatos portfólióban is megjeleníthető),
  • szakmai együttműködő csoporthoz tartozás,
  • az online játékgyűjtemény korlátlan használata.

Kő-papír-olló és a szurkolótábor

Egyszerű és nagyszerű példája annak, hogy egy nagyon egyszerű játékban is több lehetőség van, mint gondolják. Nem csak a szerencséről és a győzelemről szól. A győzelemhez és vereséghez kapcsolódó érzelmek megéléséről és feldolgozásáról, és a játéknak ebben a változatában még az összetartozás érzéséről is.

Párokba osztjuk a résztvevőket, akiknek le kell játszaniuk egy kő-papír-olló játékot.

Kő-papír-olló alapjáték:

A játékosok párba állnak, a következőket mondják egyszerre, ritmusosan: “Kő, papír, olló.” Az utolsó szótag kimondásakor egyszerre mutatnak a következő kézjelek közül egyet, választásuk szerint bármelyiket:

Összezárt tenyér: kő.

Széttárt mutató és középső ujj: olló.

Nyitott tenyér: papír.

Ha ugyanazt a jelet mutatják, megismétlik a játékot addig, amíg nem mutatnak különbözőt. Különböző jel esetén valamelyikük veszíteni fog, a másik játékos pedig nyerni. A győzelem megállapítása a következők szerint történik:

A kő kicsorbítja az ollót: a kő nyer.

A papír betakarja a követ: a papír nyer.

Az olló elvágja a papírt: az olló nyer.

Szurkolótábor változat:

A vesztesnek a győztes mögé kell állnia (fogva a vállát), skandálnia a nevét, bátorítani, biztatni kell őt. A nyertes keres egy másik nyertest, akivel egy újabb kör kő-papír-ollót játszik. Itt is a vesztesnek és a követőinek be kell állnia a nyertes mögé, szurkolni neki, így a nyertesnek egyre nagyobb a szurkolótábora. Ez addig megy, amíg egy játékos nem marad, és mindenki az ő nevét skandálja.

Megjegyzések:

  • Amikor először játszatjuk egy csoportban, akkor is érdemes elmagyarázni az alapjátékot is. Hátha van aki nem ismeri vagy bizonytalan benne és nem fog szólni, hogy ő nem tudja.
  • A játékot csoportalakításra is használhatjuk. Addig folytassa egy-egy tanuló a küzdelmet, míg a kívánt csoportlétszámnak megfelelő szurkolója nem lesz.

A játék hatása:

  • A győzelem-vereség megélése, megtapasztalása, feldolgozása
  • Összetartozás érzés erősítése.
  • Egymás biztatásának átélése (a biztató és a biztatott szemszögéből).

Megbeszélés:

  • a hatások tudatosítása.

Eszközigény: – Időtartam: 1-4 perc. Életkor: 6-14.

Csapó Benő a PISA-mérés eredményeivel kapcsolatban

Csapó Benő oktatáskutató a legújabb PISA méréssel kapcsolatban:

“Sem a kiemelkedő teljesítményű tanulókat, sem pedig a lemaradókat nem tudja megfelelően kezelni a magyar iskolarendszer”

Ez a mondat is elhangzik a Csapó Benővel készült beszélgetés során.

Az oktatáskutató szerint a legutóbbi PISA-felmérés átlag alatti eredményéből az is kiderül, hogy a magyar iskolákban, egyes országhoz képest, aránytalanul sokan maradnak le.

Csapó Benő a Hír TV-nek azt mondta, nálunk sokkal kevesebb kiemelkedő teljesítményű diák van. Például Amerikával nagyjából egy szinten teljesítettünk matematikából, természettudományból, de ha azt nézzük meg, hogy hatos szinten, a legmagasabb teljesítményszinten hogyan teljesítenek a diákok, akkor Amerikában már sokkal magasabb arányban fordulnak elő a diákok.

Nagyjából ugyanez a helyzet a lemaradókkal is: aránytalanul sokan lemaradnak a fősodorból nálunk – mondta el Csapó Benő. (eduline.hu)

(A teljes beszélgetés megtekinthető itt.)

Egyenesből keresztbe

A játékra keresve általában az alábbiakat találjuk az interneten, de javasoljuk, hogy ne így kezdjük tanítani! (Mi inkább így nevezzük: csöbörből vödörbe.)

Egy labdát (vagy puha játékot) dobálnak egymásnak a körben ülő csoporttagok. A dobó a következő állítások valamelyikét mondhatja:

  • Keresztből egyenesbe
  • Egyenesből keresztbe
  • Keresztből keresztbe
  • Egyenesből egyenesbe

Vagyis két szót kell variálni: az egyenes és a kereszt szavakat.

A játékvezető, aki ismeri a szabályt, minden dobás után közli, hogy a dobáskor elhangzott állítás megfelel-e a szabálynak vagy nem. Aki rájön a szabályra, megsúghatja a játékvezetőnek, és ha jó a megfejtése, a továbbiakban a játékvezetőt segíti azzal, hogy ő is közli, hogy a kijelentés a szabály szerint jó vagy sem.

A szabály: keresztezik-e a dobó és az elkapó játékosok lábai egymást. Ha a dobóé keresztezi, akkor a “Keresztből…” kezdet a jó, ha az elkapó éppen nem keresztezi a lábait, akkor az “…egyenesbe” befejezés a helyes.

Ideális létszám: 15-20 fő

Javasolt változat: “Csöbörből vödörbe”

  • A játékot azzal kezdjük, hogy megbeszéljük a szólás jelentését, konkrét példákat hozunk saját élethelyzetekből.
  • Választunk két bármilyen, egymástól eltérő szót. Pl. vödör és csöbör (ezt ma már meg kell magyarázni a diákoknak). Az egyik pl. jelenti a fiúkat, a másik a lányokat. Erre hamar rá fognak jönni a játékosok. Ekkor nehezítünk:
  • Másik két szót választunk (a gyerekek javasoljanak)! A két szó jelöljön a tanulókon egy-egy jól felismerhető tulajdonságot: pl. fűzős cipője van-e vagy nem a dobó/elkapó játékosoknak. A játék menetén könnyen változó jellemzőket csak fokozatosan vezetjük be. Ezek a láb keresztezésén kívül lehet pl. az is, hogy hosszú ujjú felső ruha vagy rövid ujjú ruha van a tanulón. Ha már néhányan rájöttek, akkor a játékvezető kezdeményezheti, hogy különösebb feltűnés nélkül leveszi a rajta lévő hosszú ujjú pulóvert (mondván, hogy melege van), és innentől kezdve az addigi megjelölés helyett a másik szó fog illeni rá. A szabályt felismerő játékosok ilyenkor maguk is elkezdik ezt az öltöző-vetkőző tevékenységet, jól szórakozva a többieken.

Megbeszélés javasolt témái:

  • A “Csöbörből vödörbe” megbeszélése (saját élethelyzeti példák).
  • a játék közbeni érzések

Arc vagy tarkó

A résztvevők körben állnak. A játékvezető felszólítására mindenki megnézi a szomszédjait, majd tapsra mindenki valamelyik szomszédja felé fordul (jobbra vagy balra). Aki tarkót lát, kiesik, aki arcot, bent marad. Addig megy a játék, míg csak egy páros marad. Célszerű a kört többször variálni (helyünket elhagyni és új helyre állni úgy, hogy mások legyenek a szomszédaink), hogy ne kerülhessenek egymás mellé összeszokott párok.

Tanóra eleji bemelegítésre is. Akik kiesnek, a helyükre mennek.

Ideális létszám: 12-15 fő,  Időtartam: 3-5 perc (létszámfüggő), Eszköz: -,  Korosztály: 6-12

 

Variációk:

  • Érzelmi fejlesztésre: szembe forduláskor egy meghatározott érzelmet tükröző arckifejezés felvételével.
  • Szembe forduláskor kézfogás, üdvözlés (szabadon vagy előre meghatározott módon), bemutatkozás (egymást nem ismerők csoportjában)
  • Tantárgyhoz kapcsolva: az adott témakörből egy-egy jellemző fogalom, szabály, példa stb. mondásával elforduláskor. Ha ugyanazt a szót mondják, akkor is kieshetnek.
  • Szembe forduláskor fél percig adott témáról folyamatosan beszélgetni. Ez lehet önismereti, bemutatkozó, önfeltáró vagy tantárgyi téma (előzetes élmények, ismétlés, egy problémára adott válasz stb.). Ebben az esetben nem szükséges kiesésre játszani.

Lehetséges megbeszélés témák:

  • Milyen érzés volt hamar kiesni / győztesnek lenni (milyen érzések, gondolatok merültek fel játék közben).

 

Csoportalakítás

Tanórákon általában a 3-4 fős csoportok alakítása ajánlott. Két fős csoport esetén inkább páros munkáról beszélünk. Nagyobb létszám esetén nehezebben szervezhetők az interakciós lehetőségek. A 4 fős csoport azért is kedvelt, mert csoporton belül páros munkára is lehetőséget nyújt.  Egyes játékoknál a nagyobb létszám lehet ideális.

A következőkben különböző csoportalakítási módszereket mutatunk be, melyek önmagukban is betölthetnek bizonyos fejlesztő funkciókat.

 


Állathangverseny

  • Papírdarabokra állatneveket írunk, minden állatnév pl. négyszer szerepel. Minden gyerek kap egy cédulát, amit nem mutat meg a többieknek. Ezután eljátssza a cédulán szereplő állatot, közben társait keresve

 

Alma, körte, szilva, barack

Minden gyümölcs egy csoport, vagy minden csoportban legyen mindenféle gyümölcs…) Ezt lehet bármivel helyettesíteni, a témához kapcsolódó kifejezésekkel pl.:„tavasz, nyár, ősz, tél”, „ főnév, melléknév, számnév, névmás”, stb…

 

Csukott szemmel párokba

Körbe állítjuk a résztvevőket. A feladat az, hogy lehunyt szemmel, előre nyújtott karokkal mindenki elinduljon előre és akit először megfog, azzal álljon párba. Izgalmas, érdekes élmény – bár nem mindig véletlenszerű, hogy ki kivel akad össze…

 

Én is, én is!

Alakuló csoportban lehet jó pár- vagy csoportalkotó módszer a következő: a teremben zenére sétálgatnak a résztvevők és megpróbálnak találni egy párt maguknak, akivel van közös szabadidős tevékenységük. Lehet ez a zene, a túrázás, a barkácsolás, mine craft, tánc, bármi!

 

Évszakok

A tanulók rendeződjenek aszerint csoportokba, hogy melyik évben születtek: az egyikbe a tavaszi, a másikba a nyári, a harmadikba a téli, a negyedikbe pedig az őszi gyerekek. Az évszakokon belüliek álljanak időrendi sorrendbe. Az egészet lehet beszéd nélkül is végrehajtani: nonverbális kommunikációval is.

 

Hajlított véleményvonal

  • A diákok először felsorakoznak egy vonalban az adott témáról vallott véleményük alapján, az egyetértőtől a tagadóig. Megjelöltethetjük velük egy lapon vagy a táblán húzott vonalon a helyüket, hogy később ne tudjanak változtatni és oda állni, ahol barátaik állnak.
  • Ezután javasoljuk, hogy indokolják, beszéljék meg választásukat a mellettük állóval.
  • Most hajlítsák be a sort úgy, hogy egy teljesen egyetértő álljon szembe egy teljesen tagadóval.
  • Játsszanak a diákok szómagyarázót és/vagy állító leírást, hogy világos legyen: figyelik és megértik egymás álláspontját. Most következik a fontos, érdekes rész.
  • Hajlítsák meg ezt a már meghajlított vonalat úgy, hogy az a pár, amelyik a leginkább és legkevésbé egyetértő diákokból áll, sétáljon hátra, és álljon oda a hajlított sor végében ahhoz a két gyerekhez, akik a hajlított vonal másik végén voltak.
  • Ez a négy diák leül egy csoportba. A megmaradt párok a vonal mindkét oldaláról csatlakoznak egymáshoz négyes csoportokban, és így foglalnak helyet. Ezzel megalakultak a vegyes témacsoportok, és készen állnak arra, hogy véleményt cseréljenek, vitatkozzanak.
  • Másként:
    • A diákok úgy is felsorakozhatnak, mennyi előzetes tudással rendelkeznek egy adott témáról. 100-as skálán helyezzék el magukat, és így alkossanak növekvő sort, szavak nélkül, csak nonverbális kommunikáció segítségével.
    • Ezután szóban ellenőrizzük, valóban helyes-e a számsorrend.
    • „Meghajlítjuk” a kialakult vonalat, és az elejéből-végéből összerakjuk a eltérő előzetes tudással rendelkező vegyes csoportokat.

 

Kettős kör

  • 1. lépés. Érdekes interjúk. A tanulók a teremben szétszórtan sétáljanak. Egy adott jelre álljanak meg és a hozzájuk legközelebb állóval alkossanak párt. Készítsenek meghatározott témában interjút egymással. A beszélgetés célja lehet ismerkedés, egymás alaposabb megismerése vagy egy információcsere egy témáról (ami illeszkedik a foglalkozás témájához).
  • 2. lépés. Párok párja. Egy kiválasztott pár és a mellettük álló legközelebbi másik pár egy csoportot alkotva üljön le. A másodiknak helyet foglalt két párhoz legközelebb álló párok találkozzanak és üljenek le újabb csoportba. Minden megmaradt pár tegye ugyanezt, sorban addig, amíg a kör el nem fogy. Ha a végén egy pár megmarad, válasszuk ketté, és csináljunk két ötös csoportot, vagy az egyik négyes csoportból vegyünk el egy személyt, és csináljunk két hármasat.
  • 3. lépés. Forgószínpad. Miután helyet foglaltak, minden diák mutassa be azt a partnerét, akivel interjút készített, vagy ismertessék a beszélgetés során megtudott új információkat vagy közös elemeket, felmerült ötleteket stb..

 

Keveregj, kavarogj

  • Keress társakat a kapott szó szótagszámával megegyező szó tulajdonosaival stb.

 

Ki mikor ébredt?

Kérjük meg a résztvevőket, hogy sorakozzanak fel aszerint, hogy ki mikor ébredt fel aznap reggel. A legkorábbi időponttól alkossunk egy sort a legkésőbbiig. Ezután hajlítsuk be a ,,vonalat” úgy, hogy a legkorábban ébredők kerüljenek párba a későn kelőkkel, és annyi pár kerül egy csoportba sorban egymás után, ahány fős csoportot szeretnénk összeállítani.

 

Magyar kártya

Véletlenszerűen osszunk ki magyar kártyából lapokat, minden színből annyit, ahány fős csoportokat kívánunk létrehozni. Az azonos színűek (tök, makk, piros, zöld) alkotnak egy csoportba. Érdekesebbé tehető, ha senki nem nézi meg a saját lapját, hanem a homlokukra helyezik úgy, hogy mások láthassák – és beszéd nélkül alakítják meg a csoportot. Ehhez komolyabb együttműködésre lesz szükség.

 

Matrica a szék aljára ragasztva

Azonos képek, színek, számok, ábrák, jelek, egy-egy témához kapcsolódó fogalmak az azonos csoportba tartozóknak

 

Molekulák

A tanulók a teremben adott utasításoknak megfelelően különböző sebességgel mozognak: 10-zel, 50-nel, 90-nel stb., majd tanári utasításra –pl. „négyes molekula!” felkiáltásra 4- en kapcsolódnak csoporttá. Véletlenszerű csoportalakításra alkalmas játék

 

Mozaik, képeslapmozaik

  • 1. lépés. Tépd el a képeket! Kérjük meg a diákokat, hogy tépjenek négyfelé egy képet.
  • 2. lépés. Keveredj és cserélj! A diákok járjanak körbe a teremben, és cseréljék el a darabokat. Akik még nem cseréltek, tartsák kezüket felemelve, hogy látszódjon, kivel lehet cserélni.
  • 3. lépés. Oldd meg a rejtvényt! A diákok oldják meg a rejtvényt úgy, hogy azokkal alkossanak egy csoportot, akiknél ugyanannak a képnek a darabjai vannak. Így új csoportok keletkeznek.

Változat:

  • Ugyanígy használhatunk négy összefüggő mondatot, egy közmondást vagy egy vers négy sorát, illetve bármit, ami négy részre osztható, darabolható.
  • Ha mi darabolunk el képeslapot, és a hátoldalára felírjuk, melyik darabot kinek szánjuk, tudatosan is alakíthatjuk a csoportot. Kiosztjuk a gyerekeknek, és találják meg a kép darabjait, leendő csoporttársaikat.
  • Név szerint (keresztnév, vezetéknév, gyerekek neve,) ábécé sorrendbe állni némán, majd a kívánt létszámú csoportokat megjelölni
  • Születési hónap és nap sorrendbe állni némán (csak kézjelekkel lehet kommunikálni), majd a kívánt létszámú csoportokat (pl négyesével) megjelölni

Párok a háton

A csoport tagjainak a hátára ragasztunk egy-egy olyan szót (kifejezést) amelyek valamilyen módon kapcsolatban vannak egymással. Pl: egy meséhez tartozó szereplők vagy egy osztályba tartozó állatfajok stb. A saját háton lévő szót (kifejezést ) senki nem láthatja, , csak a társaikét. Úgy kell megkeresni az adott szempont alapján összetartozó csoporttagokat, hogy kérdéseket tehetnek fel egymásnak hogy kitalálhassák, hogy kivel ( kikkel)tartoznak egy csoportba. Ehhez a csoport bármely tagját kérdezhetik, de csak olyan kérdést tehetnek fel, melyre IGEN vagy NEM a válasz.

Változat:

  • megszabhatjuk, hogy kérdezni és válaszolni csak bizonyos módon lehessen, pl.:
    • igen-nem válaszokkal, eldöntendő kérdésekkel barkochba szerűen
    • idegen nyelven
    • nem mondhatjuk ki az igen és nem szavakat
    • a válasz előtt a kérdés átfogalmazásával, visszakérdezéssel (“Úgy érted, hogy…)
    • a beszélgetés során különböző feladatokat kapcsolhatunk: pl. köszönés minden új társnál másképp, megdícsérni a társunkat valamiért, mielőtt kérdeznénk vagy válaszolnánk stb.
    • megszabhatjuk, hogy egy személytől egymás után mennyit kérdezhetünk (pl. egy kérdés/válasz után tovább kell állni)

QR-kóddal

A teremben különböző helyeken QR kódokat helyezünk el, melyek leolvasása után tudhatják meg a tanulók, hogy kikkel lesznek egy csoportban. A QR kódban megadhatunk pl. egy fogalomhoz tartozó elemeket, annyit, amennyi tanulót egy csoportba szeretnénk rakni. Ez lehet egyszerű megnevezés vagy komplex feladat, rejtvény, szinonimák, megnyíló weblapok stb. Ezek kapcsolódhatnak a tantárgyi témához is.

 

Sorakozó

Életkor, testsúly, születési hónap vagy évszak, magasság, ruházat színe, szeretem, nemszeretem állatok kedvelése szerint. Így valószínűleg nem azonosak lesznek a csoportlétszámok, ezért az így kialakult kis csoportok álljanak oszlopba (pl. januári-februári-márciusi stb. születésűek) és a tanár osztja fel az oszlopot annyi csoportra, amennyire akarja.

 

Spárgával, fonallal

  • A játékvezető előkészít kb. 60-200 cm hosszú spárgákat (fonalakat), annyit, mint a csoport létszámának a fele. Majd megfogja az összes madzagot középen.
  • Ezután a gyerekek egyszerre odamennek és mindegyikük megfog egy spárgavéget. Ezt nem elengedve kell kibogozni a spárkákat. A spárgák két végén álló tanulók alkotnak egy párt.
  • Ha négy fős csoportokat szeretnénk, akkor színenként (natúr, zöld, kék stb.) 2-2 fonalat készítünk elő. A párokra bomlás után az azonos színűek megkeresi egymást.
  • Ha a teljes csapat páratlan létszámú, akkor a pár nélkül maradt tanuló fonalának végét a játékvezető/tanár fogja meg.

 

Számozás

A résztvevőket számozzuk be 1-től 5-ig (ha 5 csoportot szeretnénk). Az 1-esek alkotnak egy csoportot, a kettesek egy másikat stb.

 

Szemmel verés

Páralakítás. A tanulók lehajtott fejjel sétálnak zenére. Amikor a zene megáll, mindenki hirtelen felnéz. Azok lesznek a párok, akik összenéztek.

 

Színes cetlik

A diákokat körbe állítjuk és 6-8 féle színből (csoportlétszámtól függően) színes post it cetliket ragasztunk a hátukra. A saját színüket nem látják, csak a többiekét. A nagycsoport feladata hang nélkül kiscsoportokba rendeződni. A játék az együttműködést is fejleszti, hiszen a csapatoknak rá kell jönniük, hogy csak a többi csoport segítségével boldogulnak.

  • ……….. (további lehetőségeket még gyűjtünk)

A mai fejvadászok már nem az IQ-t nézegetik

/Cikkajánló/

Pécsi Rita: Ott tartunk, hogy a gyerekek a legalapvetőbb érzelmeiket sem tudják kifejezni

Három nyelven beszél, két diplomája van – mégis boldogtalan. Pedig ha megmérnék az IQ-ját, az értelmi intelligenciája nagyon magas lenne. Miért nem boldogul mégsem az életben? … Az IQ mellett foglalkozott valaki az érzelmi intelligenciájával?

A szív intelligenciája egy erős hétköznapi tudás, mégis kevesen ismerik, alkalmazzák. …Az érzelmi intelligenciát csak sok-sok élménnyel, tapasztalattal, azonosulással tudjuk  fejleszteni. Eközben az iskolai tantárgyak 90 százaléka értelmi IQ-t fejleszt. Baj van – nem is kicsi – az arányok eltolódásával.

Példával tudná szemléltetni?

Azt, hogy mit jelent a szorzás, osztás, a gyerek megérti, esetleg be is magolja a definíciót. Vagy azt, hogy mikor volt a mohácsi vész, megtanulja. Évszámmal, szereplőkkel. Aztán elfelejti. Ha mindezt élménnyel tanítjuk, érzelmi kötődéssel, bevésődik. Persze nem csupán arra való az érzelmi intelligencia, hogy eredményesebben tanuljunk, mert más területeken még sokkal fontosabb lenne, mondjuk a való életben.

Diplomás, jól kereső emberek boldogtalanok. Nem jönnek ki a főnökkel, képtelenek csoportban dolgozni, romokban a magánéletük. Éveken át fejlesztették az IQ-jukat, de az érzelmi intelligenciájuk fejlődése elmaradt … A mai fejvadászok épp ezért már nem az IQ-t nézegetik, hanem azt, hogy …milyen az önértékelése, hogy kezeli az érzelmi feszültségeket, van-e lelkiismerete, képes-e az együttműködésre, vannak-e eredeti gondolatai, vállalja-e a tévedését, és ki tud-e abból jól jönni. Az érzelmi intelligencia felelős mindezért.

Ott tartunk, hogy a sok foglalkozás mellett a gyerekek a legalapvetőbb érzelmeiket sem tudják kifejezni. Dühöngenek, sírnak, csapkodnak, toporzékolnak – mert állandó nyomás alatt vannak, és a társas kapcsolatokra, az élményekre, a kötődésre barátokhoz… alig marad idő.

Az oklevelek, az eredmények nem kárpótolják mindezt?

… Hiába lesz ő az első, addig órákon át tartottuk a felesleges stresszben. Mert azzal, hogy első lett, valójában semmit sem értünk el. De azzal, hogy frusztráltuk, nagyon sokat ártottunk. És akkor nem beszéltünk a sok második, harmadik, hetedik helyezettről, aki ugyanúgy “bedobta” minden igyekezetét, és értetlenül áll, hogy miért nem volt ez elég? …És valójában mindig csak egy első van, a többi már második, harmadik – ez őrült nagy nyomás, feleslegesen.

Lehet, hogy van mindenkinek középfokúja – külön tanárral, így-úgy. Az iskola sokat profitált, a gyerekből kisajtoltuk, amit lehetett. De azzal ki fog foglalkozni, hogy az a gyerek boldog-e, sőt majd képes lesz-e a tudását alkalmazni, és főleg, hogy vajon mire használja azt?

Lehet ezen változtatni?

A jó hír, hogy az érzelmi intelligenciát bármikor lehet fejleszteni, de minél később akarjuk, annál nehezebb

Bátor pedagógusok kellenek, akik felül merik bírálni az előírásokat, és nem a maximalista és téves szülői kívánságoknak akarnak megfelelni. Megóvják a gyerekeket a beteges teljesítményelvárásoktól – mert tudják, hogy az aztán egyenes út egy terápiára…

Papp Noémi cikke teljes terjedelemben megtalálható az nlcafe.hu-n.

 

Újság-állat

A játékvezető felhívja a csoportok figyelmét arra, hogy a munka során a csoporttagok nem beszélhetnek egymással, nem írhatnak egymásnak utasításokat, és nem is mutogathatják el, milyen ötletük van. A tanulókat négy fős csoportokra osztjuk. Minden csoport kap egy egész újságlapot.  A feladatuk az, hogy az újságlapot körbeadva tépés-technikával alakítsanak ki egy állatot. Javítani csak addig lehet, amíg a papírból van, mert új lapot nem kaphatnak. Egyikük elkezdi kialakítani a figurát, majd viszonylag hamar tovább kell, hogy adja annak a társának, aki az asztalra koppantással jelzi, hogy folytatni szeretné a munkát. Fontos, hogy mindenki sorra kerüljön egyszer, mielőtt valaki másodszorra is kérné a lapot.

A módszer célja, hogy a tanulók megtapasztalják, hogyan gazdagíthatják a csoport munkáját saját ötleteikkel, és hogyan fejleszthetik tovább társaik ötleteit a közös munka sikerének érdekében,

Módosítás:

  • Nem hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy az újságlapot adják körbe, nem adjuk meg, hogy milyen módon dolgozzanak. A fő szabályt kell betartani: nem beszélhetnek, nem írhatnak, nem mutogathatják el, hogy milyen állatot akarnak készíteni. Oldják meg a feladatot saját belátásuk szerint. Érdekes megoldások, változatos munkamódszerek születnek. Lehetnek csapatok, ahol egy vezető átveszi az irányítást, máshol küzdelem folytatnak azért, hogy mindenki a saját állatát elkészítse. Nálunk az is előfordult, hogy apró fecnikre tépték a lapot és abból mozaikszerű állatot raktak össze. A szabálynak ez is megfelelt.
  • Így alkalmas arra, hogy a tanulók a csoporton belüli szerepeket, konfliktusokat megtapasztalják, lehetőséget kapnak az önérvényesítésre, a nagyobb kreativitásra.

 

Szempontok, melyekről a reflexió során beszélhetünk:

  • Milyen állatra gondoltak az első játékosok?
  • Mikor lett egyértelmű, hogy az az állat készül, amit végül elkészítettek?
  • Kitől származik az ötlet?
  • Milyen gyorsan jöttek rá a csoporttagok, hogy ez az állat készül?
  • Volt-e valaki, aki a saját ötletét mindenáron keresztül akarta vinni?
  • Hogyan élték meg, ha valaki nem tudta / nem akarta elfogadni, mit készít a csoport? (saját és mások érzelmeinek felismerése)
  • Érzékelhetők voltak-e „hatalmi harcok”? (befolyásolás, érzelmek kezelése)
  • Van-e valami hiányérzeted, elégedetlen vagy-e vagy sikeresnek, büszkének, elégedettnek érzed-e magad?

 

TANTÁRGY: összes        IDŐ: 5 perc+reflexió      ESZKÖZ: egy újságlap/csoport    MUNKAFORMA: csoportmunka (4-5 fő) ELŐKÉSZÍTÉS: –

 

 

Én vagyok a főnök

A nap indítására, bemelegítésre és a tanulók átmozgatására is alkalmas játék, de akár tantárgyi tartalommal is megtölthető. Tanórák befejezésére is kiválóan alkalmas! (Nekünk inkább itt vált be – bár ezután a játék után néha lehetetlen befejezni a foglalkozást!)

Nagyon egyszerű, nagyon szeretik az osztályok (5-6. évfolyamon).

A játékvezető feltesz egy papírcsákót a fejére, vagy kezébe vesz egy tárgyat, ami egy főnök jelvénye lehet (pl. pálca, alma, palást… – de akár el is hagyható). Valamilyen jól utánozható mozdulatsort végez, miközben a zene ritmusára körbejár a teremben (pl. tapsol, dobbant a lábaival, döngeti a mellét, lóbálja a feje fölött a tárgyat, integet, stb.)

A tanulók utánozzák a főnököt, és mögé felsorakozva követik őt a teremben. A mozdulatokat váltogassuk, majd egy idő után adjuk át a papírcsákót ill. a tárgyat valamelyik tanulónak…

Tanács: a játék elkezdése előtt beszéljünk meg egy egyértelmű jelet, ami a játék lezárását jelenti. (Enélkül előforulhat, hogy a játékvezetőnek menekülnie kell, mert a tanulók nem fogják abba hagyni az utánzást.)

Foglalkozás zárására, tanóra befejezésére:

  • Egy-egy foglalkozást, tanórát lezárhatunk ezzel a játékkal is. A játékvezető először egyszerű mozdulatokat mutat utánzásra. Ezt követően olyanokat, amelyek pantomimszerűen utalnak az óra/foglalkozás témájára, tevékenységeire. A foglalkozáshoz kapcsolódó érzelmeket is megjelenítünk, majd egy-egy hangot, szót, kifejezést, mondatot, egyre inkább az óra témájához kapcsolódva. A beszédhez kapcsolhatunk órai értékelést, szándékok megfogalmazását is.

Változat: érzelmek kifejeződésének felismerését segítő gyakorlatként:

  • a játékvezető szemben áll a tanulókkal, akik szétszórtan, egymás arcát is látva helyezkednek el,
  • egyszerű mozdulatokat mutatunk a tanulók felé, amit utánoznak, a mozdulatokat egybefűzzük
  • egyszerű hangokat is adunk a mozdulatokhoz,
  • szavakat, mondatokat kapcsolunk a mozdulatokhoz,
  • különböző érzelmi állapotokat tükröző arckifejezést, gesztust is hozzá kapcsolunk a szavainkhoz, mozdulatainkhoz. Ha minden jól megy, innentől kezdve a gyerekek nem hagyják abba a játékot, mert ha a játékvezető azt mondja, hogy “Most már elég lesz!” – a tanulók ezt is utánozni fogják.

 

  • Ha két játékvezető (pedagógus) vezeti a játékot, az egyik lehet a nagyfőnök, aki különböző érzelmeket kifejező szavakat kiállt, melyeket a tanulók a másik játékvezetőt (kis főnököt) utánozva bemutatnak.

Az érzelmek listája segíthet. Lehet vegyesen, lehet egy-egy érzelemtípuson belül is választani (haladóknál).

Megbeszélés javasolt témái:

  • Mely tulajdonságokat volt nehéz eljátszani? Volt-e olyan szó, aminek a jelentésével nem nagyon voltak tisztában?
  • Mely jelzőket, érzelmeket játszhattuk volna el más mimikával, gesztusokkal?

 

 

TANTÁRGY: összes        IDŐ: 3-5 perc        ESZKÖZ: papírcsákó, zene

ELŐKÉSZÍTÉS: –      MIRE JÓ MÉG: különböző érzelmek jegyeinek megismerése, az érzlemekkel kapcsolatos szókincsfejlesztés

 

 

 

Az EQ fejlesztésének területei

Az érzelmi intelligencia készségeit 5 csoportba sorolva, a következő területek fejlesztésére koncentrálunk:

Személyes, egyéni kompetenciák:

  1. Érzelmek felismerése.

    • A képesség felismerni
    • és megnevezni saját érzelmi állapotunkat;
    • megérteni a kapcsolatot az érzelmeink, gondolataink és tetteink között.
  2. Az érzelmeink kezelésének a képessége

    • Képesnek lenni ellenőrzést gyakorolni felettük, illetve a nem kívánatos érzelmi állapotokat kívánatosabb érzelmi állapotok irányába tolni el.

  3. Önmotiválás

    • Képesség arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet.

Társas kompetenciák:

  1. Mások érzelmeinek felismerése, befolyásolása

    • Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra,
    • illetve befolyásolni őket.
  2. Társas kapcsolatok

    • Képesség kielégítő kapcsolatok létrehozására és
    • fenntartására.

A játékok általában annál komplexebb hatásúak, mintsem hogy egy-egy területen fejtenék ki hatásaikat. A megismerő képességekre (figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) szintén hatással vannak, játékonként eltérő mértékben.

Egy-egy alapjáték tovább módosítható. A játékokhoz kapcsolódó tudatosító megbeszélések során további készségek fejlesztésére is alkalmasak.

A legújabb PISA mérés

2017.11.21.

A ma publikált legújabb PISA-felmérés eredményei alapján már nem csak a matematika, a szövegértés és természettudomány területén sereghajtók a magyar diákok, hanem a kollaboratív problémamegoldásban is.

A világszerte több mint félmillió középiskolás bevonásával készült kompetencia-felmérésbe első alkalommal került be a diákok együttműködési képességét tesztelő modul. Kiderült, hogy a magyar diákok ebben is sereghajtók.

Mi magyarázhatja a gyenge eredményeket?

A gyenge eredmény egyik oka a tudásalapú magyar oktatás, ami nem a képességekre épít. Míg a magyar oktatás alapvetően tudásalapú és költők életrajzát, valamint történelmi dátumokat kérnek számon feleléskor, a PISA új modulja viszont olyan készségeket mér, ami a mai munkahelyeken fontos.

Az együttműködéssel megoldható problémamegoldásban elért gyenge teljesítmény azt mutatja, hogy a tantervi tudást a diákok nem tudják máshol, másfajta feladatoknál jól alkalmazni.

Az egyik legfontosabb munkavállalói képesség a problémamegoldás, az együttműködési készség

Nem túlzás, hogy egyre komplexebbé váló világunkban a 21. század egyik legfontosabb munkavállalói képessége a problémamegoldás lesz. Itthon először a multicégeknél jelent meg az igény a problémamegoldásban jártas munkavállalókra. Ma már azonban számos területen megkövetelik ezeket a készségeket a jelentkezőktől. Az ilyen készségekre utalnak az álláshirdetésekből jól ismert “csapatjátékos”, “gyors tanuló” és “jó szervező és kommunikátor” kifejezések.

Az érzelmi intelligencia fejlesztése ezért is lesz egyre fontosabb

Különböző felmérések bizonyították, hogy a sikeres életvitelt az érzelmi intelligencia jobban befolyásolja mint az értelmi intelligencia. Hatással van emberi kapcsolataink minőségére, a stresszel szembeni magatartásunkra és nem utolsósorban a munkahelyi eredményességre.

A honlapon bemutatott játékokat a PISA eredmények ismeretében még inkább fontosnak tartjuk.

A mérés eredményeiről kissé bővebben: eduline.hu