Bemutató terv
A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola – Minősített Tehetséggondozó Műhely 2017. december 1-jei műhelyfoglalkozásán bemutatott foglalkozás leírása. Read more
A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola – Minősített Tehetséggondozó Műhely 2017. december 1-jei műhelyfoglalkozásán bemutatott foglalkozás leírása. Read more
A csoportot párokra osztjuk. A párok egymással szemben közel („minél közelebb”) ülnek. (Konkrét távolságot nem határozunk meg.)
Feladat: az egymással szemben ülők folyamatosan nézzenek egymás szemébe 1 percen keresztül. Read more
Egyéb néven vagy játékváltozatokként: A játszma szabálya, Mániás család, Pszichológus játék
Egyvalaki kimegy a teremből. A bent maradók megegyeznek valamilyen szabályban a
kérdező feladata ennek kitalálása. A kérdező mindenkinek feltesz egy kérdést, s a kapott válaszok alapján próbálja megfejteni az adott játék szabályát. Például Read more
A honlap fejlesztéséhez keresünk társakat, akik segítenének a játékok gyűjtésében, kipróbálásában, leírásában. Jelentkezni a Kezdőlap/Elérhetőségek-ben megadott címen vagy itt a bejegyzés alatti űrlapmezőben lehet.
Egyszerű és nagyszerű példája annak, hogy egy nagyon egyszerű játékban is több lehetőség van, mint gondolják. Nem csak a szerencséről és a győzelemről szól. A győzelemhez és vereséghez kapcsolódó érzelmek megéléséről és feldolgozásáról, és a játéknak ebben a változatában még az összetartozás érzéséről is.
Párokba osztjuk a résztvevőket, akiknek le kell játszaniuk egy kő-papír-olló játékot.
A játékosok párba állnak, a következőket mondják egyszerre, ritmusosan: “Kő, papír, olló.” Az utolsó szótag kimondásakor egyszerre mutatnak a következő kézjelek közül egyet, választásuk szerint bármelyiket:
Összezárt tenyér: kő.
Széttárt mutató és középső ujj: olló.
Nyitott tenyér: papír.
Ha ugyanazt a jelet mutatják, megismétlik a játékot addig, amíg nem mutatnak különbözőt. Különböző jel esetén valamelyikük veszíteni fog, a másik játékos pedig nyerni. A győzelem megállapítása a következők szerint történik:
A kő kicsorbítja az ollót: a kő nyer.
A papír betakarja a követ: a papír nyer.
Az olló elvágja a papírt: az olló nyer.
A vesztesnek a győztes mögé kell állnia (fogva a vállát), skandálnia a nevét, bátorítani, biztatni kell őt. A nyertes keres egy másik nyertest, akivel egy újabb kör kő-papír-ollót játszik. Itt is a vesztesnek és a követőinek be kell állnia a nyertes mögé, szurkolni neki, így a nyertesnek egyre nagyobb a szurkolótábora. Ez addig megy, amíg egy játékos nem marad, és mindenki az ő nevét skandálja.
Eszközigény: – Időtartam: 1-4 perc. Életkor: 6-14.
Csapó Benő oktatáskutató a legújabb PISA méréssel kapcsolatban:
“Sem a kiemelkedő teljesítményű tanulókat, sem pedig a lemaradókat nem tudja megfelelően kezelni a magyar iskolarendszer”
Ez a mondat is elhangzik a Csapó Benővel készült beszélgetés során.
Az oktatáskutató szerint a legutóbbi PISA-felmérés átlag alatti eredményéből az is kiderül, hogy a magyar iskolákban, egyes országhoz képest, aránytalanul sokan maradnak le.
Csapó Benő a Hír TV-nek azt mondta, nálunk sokkal kevesebb kiemelkedő teljesítményű diák van. Például Amerikával nagyjából egy szinten teljesítettünk matematikából, természettudományból, de ha azt nézzük meg, hogy hatos szinten, a legmagasabb teljesítményszinten hogyan teljesítenek a diákok, akkor Amerikában már sokkal magasabb arányban fordulnak elő a diákok.
Nagyjából ugyanez a helyzet a lemaradókkal is: aránytalanul sokan lemaradnak a fősodorból nálunk – mondta el Csapó Benő. (eduline.hu)
A játékra keresve általában az alábbiakat találjuk az interneten, de javasoljuk, hogy ne így kezdjük tanítani! (Mi inkább így nevezzük: csöbörből vödörbe.)
Egy labdát (vagy puha játékot) dobálnak egymásnak a körben ülő csoporttagok. A dobó a következő állítások valamelyikét mondhatja:
Vagyis két szót kell variálni: az egyenes és a kereszt szavakat.
A játékvezető, aki ismeri a szabályt, minden dobás után közli, hogy a dobáskor elhangzott állítás megfelel-e a szabálynak vagy nem. Aki rájön a szabályra, megsúghatja a játékvezetőnek, és ha jó a megfejtése, a továbbiakban a játékvezetőt segíti azzal, hogy ő is közli, hogy a kijelentés a szabály szerint jó vagy sem.
A szabály: keresztezik-e a dobó és az elkapó játékosok lábai egymást. Ha a dobóé keresztezi, akkor a “Keresztből…” kezdet a jó, ha az elkapó éppen nem keresztezi a lábait, akkor az “…egyenesbe” befejezés a helyes.
Ideális létszám: 15-20 fő
Javasolt változat: “Csöbörből vödörbe”
Megbeszélés javasolt témái:
A résztvevők körben állnak. A játékvezető felszólítására mindenki megnézi a szomszédjait, majd tapsra mindenki valamelyik szomszédja felé fordul (jobbra vagy balra). Aki tarkót lát, kiesik, aki arcot, bent marad. Addig megy a játék, míg csak egy páros marad. Célszerű a kört többször variálni (helyünket elhagyni és új helyre állni úgy, hogy mások legyenek a szomszédaink), hogy ne kerülhessenek egymás mellé összeszokott párok.
Tanóra eleji bemelegítésre is. Akik kiesnek, a helyükre mennek.
Ideális létszám: 12-15 fő, Időtartam: 3-5 perc (létszámfüggő), Eszköz: -, Korosztály: 6-12
Variációk:
Lehetséges megbeszélés témák:
Tanórákon általában a 3-4 fős csoportok alakítása ajánlott. Két fős csoport esetén inkább páros munkáról beszélünk. Nagyobb létszám esetén nehezebben szervezhetők az interakciós lehetőségek. A 4 fős csoport azért is kedvelt, mert csoporton belül páros munkára is lehetőséget nyújt. Egyes játékoknál a nagyobb létszám lehet ideális.
A következőkben különböző csoportalakítási módszereket mutatunk be, melyek önmagukban is betölthetnek bizonyos fejlesztő funkciókat.
Minden gyümölcs egy csoport, vagy minden csoportban legyen mindenféle gyümölcs…) Ezt lehet bármivel helyettesíteni, a témához kapcsolódó kifejezésekkel pl.:„tavasz, nyár, ősz, tél”, „ főnév, melléknév, számnév, névmás”, stb…
Körbe állítjuk a résztvevőket. A feladat az, hogy lehunyt szemmel, előre nyújtott karokkal mindenki elinduljon előre és akit először megfog, azzal álljon párba. Izgalmas, érdekes élmény – bár nem mindig véletlenszerű, hogy ki kivel akad össze…
Alakuló csoportban lehet jó pár- vagy csoportalkotó módszer a következő: a teremben zenére sétálgatnak a résztvevők és megpróbálnak találni egy párt maguknak, akivel van közös szabadidős tevékenységük. Lehet ez a zene, a túrázás, a barkácsolás, mine craft, tánc, bármi!
A tanulók rendeződjenek aszerint csoportokba, hogy melyik évben születtek: az egyikbe a tavaszi, a másikba a nyári, a harmadikba a téli, a negyedikbe pedig az őszi gyerekek. Az évszakokon belüliek álljanak időrendi sorrendbe. Az egészet lehet beszéd nélkül is végrehajtani: nonverbális kommunikációval is.
Kérjük meg a résztvevőket, hogy sorakozzanak fel aszerint, hogy ki mikor ébredt fel aznap reggel. A legkorábbi időponttól alkossunk egy sort a legkésőbbiig. Ezután hajlítsuk be a ,,vonalat” úgy, hogy a legkorábban ébredők kerüljenek párba a későn kelőkkel, és annyi pár kerül egy csoportba sorban egymás után, ahány fős csoportot szeretnénk összeállítani.
Véletlenszerűen osszunk ki magyar kártyából lapokat, minden színből annyit, ahány fős csoportokat kívánunk létrehozni. Az azonos színűek (tök, makk, piros, zöld) alkotnak egy csoportba. Érdekesebbé tehető, ha senki nem nézi meg a saját lapját, hanem a homlokukra helyezik úgy, hogy mások láthassák – és beszéd nélkül alakítják meg a csoportot. Ehhez komolyabb együttműködésre lesz szükség.
Azonos képek, színek, számok, ábrák, jelek, egy-egy témához kapcsolódó fogalmak az azonos csoportba tartozóknak
A tanulók a teremben adott utasításoknak megfelelően különböző sebességgel mozognak: 10-zel, 50-nel, 90-nel stb., majd tanári utasításra –pl. „négyes molekula!” felkiáltásra 4- en kapcsolódnak csoporttá. Véletlenszerű csoportalakításra alkalmas játék
Változat:
A csoport tagjainak a hátára ragasztunk egy-egy olyan szót (kifejezést) amelyek valamilyen módon kapcsolatban vannak egymással. Pl: egy meséhez tartozó szereplők vagy egy osztályba tartozó állatfajok stb. A saját háton lévő szót (kifejezést ) senki nem láthatja, , csak a társaikét. Úgy kell megkeresni az adott szempont alapján összetartozó csoporttagokat, hogy kérdéseket tehetnek fel egymásnak hogy kitalálhassák, hogy kivel ( kikkel)tartoznak egy csoportba. Ehhez a csoport bármely tagját kérdezhetik, de csak olyan kérdést tehetnek fel, melyre IGEN vagy NEM a válasz.
Változat:
A teremben különböző helyeken QR kódokat helyezünk el, melyek leolvasása után tudhatják meg a tanulók, hogy kikkel lesznek egy csoportban. A QR kódban megadhatunk pl. egy fogalomhoz tartozó elemeket, annyit, amennyi tanulót egy csoportba szeretnénk rakni. Ez lehet egyszerű megnevezés vagy komplex feladat, rejtvény, szinonimák, megnyíló weblapok stb. Ezek kapcsolódhatnak a tantárgyi témához is.
Életkor, testsúly, születési hónap vagy évszak, magasság, ruházat színe, szeretem, nemszeretem állatok kedvelése szerint. Így valószínűleg nem azonosak lesznek a csoportlétszámok, ezért az így kialakult kis csoportok álljanak oszlopba (pl. januári-februári-márciusi stb. születésűek) és a tanár osztja fel az oszlopot annyi csoportra, amennyire akarja.
A résztvevőket számozzuk be 1-től 5-ig (ha 5 csoportot szeretnénk). Az 1-esek alkotnak egy csoportot, a kettesek egy másikat stb.
Páralakítás. A tanulók lehajtott fejjel sétálnak zenére. Amikor a zene megáll, mindenki hirtelen felnéz. Azok lesznek a párok, akik összenéztek.
A diákokat körbe állítjuk és 6-8 féle színből (csoportlétszámtól függően) színes post it cetliket ragasztunk a hátukra. A saját színüket nem látják, csak a többiekét. A nagycsoport feladata hang nélkül kiscsoportokba rendeződni. A játék az együttműködést is fejleszti, hiszen a csapatoknak rá kell jönniük, hogy csak a többi csoport segítségével boldogulnak.
/Cikkajánló/
Három nyelven beszél, két diplomája van – mégis boldogtalan. Pedig ha megmérnék az IQ-ját, az értelmi intelligenciája nagyon magas lenne. Miért nem boldogul mégsem az életben? … Az IQ mellett foglalkozott valaki az érzelmi intelligenciájával?
A szív intelligenciája egy erős hétköznapi tudás, mégis kevesen ismerik, alkalmazzák. …Az érzelmi intelligenciát csak sok-sok élménnyel, tapasztalattal, azonosulással tudjuk fejleszteni. Eközben az iskolai tantárgyak 90 százaléka értelmi IQ-t fejleszt. Baj van – nem is kicsi – az arányok eltolódásával.
Példával tudná szemléltetni?
Azt, hogy mit jelent a szorzás, osztás, a gyerek megérti, esetleg be is magolja a definíciót. Vagy azt, hogy mikor volt a mohácsi vész, megtanulja. Évszámmal, szereplőkkel. Aztán elfelejti. Ha mindezt élménnyel tanítjuk, érzelmi kötődéssel, bevésődik. Persze nem csupán arra való az érzelmi intelligencia, hogy eredményesebben tanuljunk, mert más területeken még sokkal fontosabb lenne, mondjuk a való életben.
Diplomás, jól kereső emberek boldogtalanok. Nem jönnek ki a főnökkel, képtelenek csoportban dolgozni, romokban a magánéletük. Éveken át fejlesztették az IQ-jukat, de az érzelmi intelligenciájuk fejlődése elmaradt … A mai fejvadászok épp ezért már nem az IQ-t nézegetik, hanem azt, hogy …milyen az önértékelése, hogy kezeli az érzelmi feszültségeket, van-e lelkiismerete, képes-e az együttműködésre, vannak-e eredeti gondolatai, vállalja-e a tévedését, és ki tud-e abból jól jönni. Az érzelmi intelligencia felelős mindezért.
Ott tartunk, hogy a sok foglalkozás mellett a gyerekek a legalapvetőbb érzelmeiket sem tudják kifejezni. Dühöngenek, sírnak, csapkodnak, toporzékolnak – mert állandó nyomás alatt vannak, és a társas kapcsolatokra, az élményekre, a kötődésre barátokhoz… alig marad idő.
Az oklevelek, az eredmények nem kárpótolják mindezt?
… Hiába lesz ő az első, addig órákon át tartottuk a felesleges stresszben. Mert azzal, hogy első lett, valójában semmit sem értünk el. De azzal, hogy frusztráltuk, nagyon sokat ártottunk. És akkor nem beszéltünk a sok második, harmadik, hetedik helyezettről, aki ugyanúgy “bedobta” minden igyekezetét, és értetlenül áll, hogy miért nem volt ez elég? …És valójában mindig csak egy első van, a többi már második, harmadik – ez őrült nagy nyomás, feleslegesen.
Lehet, hogy van mindenkinek középfokúja – külön tanárral, így-úgy. Az iskola sokat profitált, a gyerekből kisajtoltuk, amit lehetett. De azzal ki fog foglalkozni, hogy az a gyerek boldog-e, sőt majd képes lesz-e a tudását alkalmazni, és főleg, hogy vajon mire használja azt?
Lehet ezen változtatni?
A jó hír, hogy az érzelmi intelligenciát bármikor lehet fejleszteni, de minél később akarjuk, annál nehezebb…
Bátor pedagógusok kellenek, akik felül merik bírálni az előírásokat, és nem a maximalista és téves szülői kívánságoknak akarnak megfelelni. Megóvják a gyerekeket a beteges teljesítményelvárásoktól – mert tudják, hogy az aztán egyenes út egy terápiára…
Papp Noémi cikke teljes terjedelemben megtalálható az nlcafe.hu-n.
A játékvezető felhívja a csoportok figyelmét arra, hogy a munka során a csoporttagok nem beszélhetnek egymással, nem írhatnak egymásnak utasításokat, és nem is mutogathatják el, milyen ötletük van. A tanulókat négy fős csoportokra osztjuk. Minden csoport kap egy egész újságlapot. A feladatuk az, hogy az újságlapot körbeadva tépés-technikával alakítsanak ki egy állatot. Javítani csak addig lehet, amíg a papírból van, mert új lapot nem kaphatnak. Egyikük elkezdi kialakítani a figurát, majd viszonylag hamar tovább kell, hogy adja annak a társának, aki az asztalra koppantással jelzi, hogy folytatni szeretné a munkát. Fontos, hogy mindenki sorra kerüljön egyszer, mielőtt valaki másodszorra is kérné a lapot.
A módszer célja, hogy a tanulók megtapasztalják, hogyan gazdagíthatják a csoport munkáját saját ötleteikkel, és hogyan fejleszthetik tovább társaik ötleteit a közös munka sikerének érdekében,
Módosítás:
Szempontok, melyekről a reflexió során beszélhetünk:
TANTÁRGY: összes IDŐ: 5 perc+reflexió ESZKÖZ: egy újságlap/csoport MUNKAFORMA: csoportmunka (4-5 fő) ELŐKÉSZÍTÉS: –
A nap indítására, bemelegítésre és a tanulók átmozgatására is alkalmas játék, de akár tantárgyi tartalommal is megtölthető. Tanórák befejezésére is kiválóan alkalmas! (Nekünk inkább itt vált be – bár ezután a játék után néha lehetetlen befejezni a foglalkozást!)
Nagyon egyszerű, nagyon szeretik az osztályok (5-6. évfolyamon).
A játékvezető feltesz egy papírcsákót a fejére, vagy kezébe vesz egy tárgyat, ami egy főnök jelvénye lehet (pl. pálca, alma, palást… – de akár el is hagyható). Valamilyen jól utánozható mozdulatsort végez, miközben a zene ritmusára körbejár a teremben (pl. tapsol, dobbant a lábaival, döngeti a mellét, lóbálja a feje fölött a tárgyat, integet, stb.)
A tanulók utánozzák a főnököt, és mögé felsorakozva követik őt a teremben. A mozdulatokat váltogassuk, majd egy idő után adjuk át a papírcsákót ill. a tárgyat valamelyik tanulónak…
Tanács: a játék elkezdése előtt beszéljünk meg egy egyértelmű jelet, ami a játék lezárását jelenti. (Enélkül előforulhat, hogy a játékvezetőnek menekülnie kell, mert a tanulók nem fogják abba hagyni az utánzást.)
Az érzelmek listája segíthet. Lehet vegyesen, lehet egy-egy érzelemtípuson belül is választani (haladóknál).
TANTÁRGY: összes IDŐ: 3-5 perc ESZKÖZ: papírcsákó, zene
ELŐKÉSZÍTÉS: – MIRE JÓ MÉG: különböző érzelmek jegyeinek megismerése, az érzlemekkel kapcsolatos szókincsfejlesztés
Az érzelmi intelligencia készségeit 5 csoportba sorolva, a következő területek fejlesztésére koncentrálunk:
A játékok általában annál komplexebb hatásúak, mintsem hogy egy-egy területen fejtenék ki hatásaikat. A megismerő képességekre (figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) szintén hatással vannak, játékonként eltérő mértékben.
Egy-egy alapjáték tovább módosítható. A játékokhoz kapcsolódó tudatosító megbeszélések során további készségek fejlesztésére is alkalmasak.
2017.11.21.
A ma publikált legújabb PISA-felmérés eredményei alapján már nem csak a matematika, a szövegértés és természettudomány területén sereghajtók a magyar diákok, hanem a kollaboratív problémamegoldásban is.
A világszerte több mint félmillió középiskolás bevonásával készült kompetencia-felmérésbe első alkalommal került be a diákok együttműködési képességét tesztelő modul. Kiderült, hogy a magyar diákok ebben is sereghajtók.
Mi magyarázhatja a gyenge eredményeket?
A gyenge eredmény egyik oka a tudásalapú magyar oktatás, ami nem a képességekre épít. Míg a magyar oktatás alapvetően tudásalapú és költők életrajzát, valamint történelmi dátumokat kérnek számon feleléskor, a PISA új modulja viszont olyan készségeket mér, ami a mai munkahelyeken fontos.
Az együttműködéssel megoldható problémamegoldásban elért gyenge teljesítmény azt mutatja, hogy a tantervi tudást a diákok nem tudják máshol, másfajta feladatoknál jól alkalmazni.
Az egyik legfontosabb munkavállalói képesség a problémamegoldás, az együttműködési készség
Nem túlzás, hogy egyre komplexebbé váló világunkban a 21. század egyik legfontosabb munkavállalói képessége a problémamegoldás lesz. Itthon először a multicégeknél jelent meg az igény a problémamegoldásban jártas munkavállalókra. Ma már azonban számos területen megkövetelik ezeket a készségeket a jelentkezőktől. Az ilyen készségekre utalnak az álláshirdetésekből jól ismert “csapatjátékos”, “gyors tanuló” és “jó szervező és kommunikátor” kifejezések.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése ezért is lesz egyre fontosabb
Különböző felmérések bizonyították, hogy a sikeres életvitelt az érzelmi intelligencia jobban befolyásolja mint az értelmi intelligencia. Hatással van emberi kapcsolataink minőségére, a stresszel szembeni magatartásunkra és nem utolsósorban a munkahelyi eredményességre.
A honlapon bemutatott játékokat a PISA eredmények ismeretében még inkább fontosnak tartjuk.